Hírlevéltár
2025-10-22 - Regős az udvarban – Érzitek-e még a vágyat ?
Regős az udvarban – Érzitek-e még a vágyat ?
E napon tisztázta Gyalunk alábbi költeményét…
Regös az udvarban
Szabad-e regölni ?
Régi rónák, messzi puszták
Boldogságos mélabúját,
Érzitek-e még a vágyat,
Újra látni Vén Hazánkat ?
Szabad-e regölni ?
Érzitek-e még a vágyat,
Mely a szabad, ősi sátrak
Álmait áhítja vissza…
Ki a Volga vizét issza !
Szabad-e regölni ?
Hold ha feljő, Nap ha támad,
Érzitek-e még a vágyat,
Leborulni, le a Földre,
Az Anyára, az Örökre ?
Szabad-e regölni ?
Emlékeztek Emesére,
Arany Gímre, Fehér Ménre,
Világbíró Etelére,
Kinek itt hullt drága vére ?
Szabad-e regölni ?
Öreg İsten népe voltunk,
Európán átrobogtunk,
Hadak Útját égbe írtuk,
E világot győzve bírtuk.
Szabad-e regölni ?
Hej urak, haj, regö rejtem,
Könnyemet mély kútba ejtem,
Énekem mind elfelejtem,
Úgy sem ért már senki engem !
Juhász Gyula
1921
Alig több, mint száz éve még… Regős volt az udvarban !
Nem bögölyszem, kémek kéme, rémek réme, nem sivár beton-kövezet, nem kocsirengeteg, nem betoszarintott reklámújságok szeméttengere
és nem műanyaggal tömött kukák szemétrengetege… hanem… Regös volt az udvarban !
E remek költemény először a Magyarság 1921 október 23.-ai számában jelent meg, majd a Szegedi Szemle 1929 május 6.-ai számában…
Juhász Gyula a Testamentom (1925) kötetébe is (33-34. o) beválogatta…
Ott a „regö” hosszú „ő”-vel, „regő” alakban szerepelt…
A Volga (folyó) magyarul Etil, Etel, talán Atil, azaz Attila vize…
Így ez az összefüggés is tisztul a folyó vízzel :
Emlékezve… „Világbíró Etelére,
Kinek itt hullt drága vére”
„Álmait áhítja vissza…
Ki az Etil vizét issza !”
… bizonyára a szókezdőrím (alliteráció) kedvéért lett oroszkodón: „Ki a Volga vizét issza !”
Hun-rokon qazaqul ma is Edil (Еділ)… Torkolatában pedig máig ott áll Etil / Itil / Atil utóbb Asztrakhán (ma oroszkodón Asztrahany) városa,
amely a vallástürelmes Kazár Birodalom fővárosa volt…
Ukrajnából hát a kazároknak is jár egy nagy darab ! Hát még az Igaz Magyaroknak !!!
Érdemes fölidézni a még elfeledettebb két „Nagy Magyarország”: Magna Hungaria és Hungaria Maior, valamint az „Új Magyarország”, azaz Hungaria Nova (a Történelmi Magyarország) együttes létezését és térbeli viszonyát is… (Julianus barát elfeledett útja ezek fölkutatására irányult… Ez is filmre kívánkozik !!!)
Nagy-Magyarország dolgáról, melyet Riccardus fráter szerzett IX. Gergely pápa idejében 1236-7 táján (Julianus barát útja tanulságául)
Levédia, azaz Dentümogyer és Etelküz(ü), ahol most a háború dúl nagyorosz meg kisorosz között természetesen ősi magyar föld !
Csak az a kérdés, mikor nyújtjuk már be végre jogos igényünket rá !!!
De legalábbis egy kis darabkájára… akár az Észak-Regátra… Etelköz oláh-gyalázott darabjára…
Keményebb (kivitelű) Országok, mint például Tajwan természetesen már rég benyújtották (volna) az igényüket az Őshazá(ik)ra…
Legelábbis távlati tervbe veszik, ami számít…
Mi pedig tartozunk gyermekeinknek annyival, hogy e remek költeményt megtanítjuk nekik és a szívükbe írjuk most, e költemény szép szülinapján…
Regős az udvarban – Érzitek-e még a vágyat ? < Nyisson ide !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
