Hírlevéltár
2025-07-19 - EZ AZ IGAZ… SORSOM
EZ AZ IGAZ… SORSOM
Kerek 100 esztendeje olvashatták eleink…
SORSOM
Magyar vagyok, de nem kiáltom,
Mit is keresnék e világon,
Ahol nem értik énekem meg.
S lennék eltévedt, árva gyermek?
Ember vagyok, borús, keresztény,
Ki régi eszmék naplementén
Várom a fölkelő napot, bár
Tudom, hogy nékem nem ragyog már.
Juhász Gyula e költeménye először a Délmagyarország 1925 június 4.-ei számában jelent meg Ez az igaz… címmel,
majd az Új Időkben 1925 november 22.-én Sorsom… címmel.

Régi szokása szerint a kispapból lett nagy költő, a Magyar Bánat Költőjeként busong…
Érdemes elmerengeni a tanulságain ma e költeménynek, a 100. születésenapján…
Majd pedig…
Gyalunk mélabúján túlmerengve az első versszakát gyermekeinkkel együtt fújni is érdemes !
A válasz rá pedig így szól .
Egy máglya kell, hogy rajta vesszen el
Minden, mi szép volt, ép volt és igaz,
Hogy az egekbe menjen füstje fel,
Ne szeplősítse soha földi gaz !
Nagy harcok kardja, csaták kürtje, mind,
Száz szent koboz, írás, örök erők,
Örök igék, magyar szentségeink,
Ne bántsanak bitor szentségtörők !
Lobogj az égbe máglya, égi láng,
Ti angyalok, csak trombitáljatok,
Te Bárány, ítéld meg e rongy világ
Minden bűnét s a remegő gazok
Lássák, hogy támad a tűzből örök
Új ifjúsággal, élve, győzve ő,
A halhatatlan, százszor meggyötört
És áldott szűz, a Magyar Őserő !
EZ AZ IGAZ… SORSOM < Nyisson ide !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!























