2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-04-29 - Kerek 100 esztendeje kerekedett – Az örök ballada

Kerek 100 esztendeje kerekedett – Az örök ballada

100 esztendeje e napon olvashatták először eleink… Az örök ballada‘t

Juhász Gyula és a nők– Vates

Az örök ballada

Mikor Koppányt, az utolsót,
Vitték büszke Esztergomba,
Halottan is kimagaslott
S fölnézett a Csillagokra.

Sírt a Föld, amerre mentek,
Sírt az Ég, amerre jártak,
Virágai, Csillagai
Hervadoztak Ősi Nyárnak.

İdegeni lovagoknak
Tüzes vassá vált a páncér,
Magyar máglyák mind kihunytak,
Kár ezután ennyi lángér’.

Szüzek sírtak és a vének
Vérharmatos sebe áradt,
Ázsiai messze rónák
Kútfeje is mind kiszáradt.

Messze sírok fölzokogtak,
Messze kanca fölnyerített,
Vörös lőn a Hold s a dombon
Száz lidércnek lángja intett.

Esztergomban kiszögezték
Négy világtáj fele testét,
Észak, Kelet, Nyugot és Dél
Dögmadara mind kikezdték.

Magyar İsten, Öreg İsten
Nézte némán, ült az Égben.
Koppány lelke szállt a szélben,
Szállt az éjben, szállt a Fényben…

Szállt a Földre, szállt a Vízre,
Szállt Szivekbe, szállt Jövőbe.
İgric ajkán halhatatlan
Sóhajtásunk lőn Belőle !

Juhász Gyula, 1925

Az örök ballada – Gyalunk e költeménye először a Magyarság 1925 április 26.-ai számában jelent meg.
Közölte még a Pásztortűz 1925 május 17.-ei, majd utóbb a Délmagyarország 1928 október 14.-ei száma is.

Az örök ballada megjelent a Hárfa (1929) kötetében is (a 165.o.-n).

Az utolsó sorokhoz tanulságos párhuzam a korábbi Föltámadott költeményből :

Folyton lenézett, búcsút mondva halkan
És fájó szívvel szállt a szűz magasban.

Kerek 100 esztendeje kerekedett – Az örök ballada < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szárnyas ételek

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Szeged (magyar)

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Gyökerek és fények

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

A tudás még nem bölcsesség

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

A leves hazudik

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Móra Ferenc: Írások Csókáról

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Írások a Nagyárvízról

Halételek