2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-09-06 - Székely Hymnus – a szerzője halála napján

Székely Hymnus – a szerzője halála napján

A Székely Hymnus Szegeden született !
De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Hymnus zeneszerzője…
1922 szeptember 6.-án… 26 évesen…

Mihalik Kálmán anyai ágon csiki székely, atyai ágon meg kassai polgár volt. Mihalik Kálmán Oravicabányán született 1896 február 21.-én.

Minden magyar kegyelettel emlékezik ma az oláhok üldözöttjére, a mai „kül-magyarra”, aki a csonkországba menekült a kirekesztő Trianon terrora elől…

1922-ben, mindössze eggyetlen esztendővel a Székely Hymnus születése után Szegeden hagymázban (typhus-ban) húnyt el Mihalik Kálmán orvos,
a zeneszerző, éppen e napon.

Mihalik Kálmán Szegeden írta meg Csanády György szövegére a Székely Hymnus zenéjét.

De hogyan is lehet ez ?
Mihalik Kálmán az olájok által kifosztott Erdélyből menekült Szegedre…
Kolozsvár kifosztott egyetemével egyetemben…

Mihalik Kálmánt Szegeden húnyt el. Igen ifjan, 26 évesen…
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony kereste föl Gál Imre fafaragót,
megmutatva, hol is nyugszik himnusz-szerzőnk.
Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe is hozták a sírt.

Nevét ma egy, a tehetséges erdélyi fiatalok támogatására létrehozott alapítvány viseli.
2009-ben a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát,
ekkor Mihalik Kálmán is díszsírhelyet kapott.

Díszsírhelye a Szegedi Belvárosi Temető főbejárata mellett található.

A kopjafa mellett balról Kun László, a szülőház fölkutatója és felesége.
Közbül ez írás szerzője és két legapróbb gyermeke. (2017)

A Székely Hymnus 1922 május 22.-én Budapesten csendült föl nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján…

Mihalik Kálmán szülőházáról azonban 2017-ig semmit sem tudtunk. A hellyét senki nem ösmerte…
A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük, hogy végre „megkerült”. Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal. Magam az alábbi beszéddel köszöntöttem Őt és az eggybegyűlteket:

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…”

Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban,
a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz !
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák (amely ma éjjel is idegen rigmusokra részegedik) …
Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza…

Székely Hymnus – a szerzője halála napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tápai Antal : Életutam

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Kilófaló lakomák

Globális uralmi rend

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Az élő Árpádok

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: Szegedi tudósítások

Dankó Pista

Magyarország felszámolása

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Írások a Nagyárvízról

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Varga András: A régi Szeged

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Az Adriától Amerikáig