2024-06-10 - A Naphoz – Hajnalban a Naphoz

A Naphoz – Hajnalban a Naphoz

A választások is megmutatták, hogy rongy, rohadék nép között élek...
(Tisztelet a ritkuló kivételnek...)
De Őseim szelleme éltet...
és amikor kihal ez a hiába nép, végre méltón színre lépek... a Magyar Hajnalban...

Éppen kerek száz esztendeje jelent meg :

Én most szeretlek, mikor még az éjjel
Vert seregének árnya fut tova
S csak a magányos és bús jegenyének
Szűz homlokán ég fényed mosolya.

Én most szeretlek, mikor szent keletnek
Mély tengerén ring arcod, az örök
És sugaraid álmodón remegnek
A paloták és kalyibák fölött.

Még vár a hajnal, de az éj halott már,
Trillák csattognak, lombon, bokron át,
Oly dús az ég keletre, mint az oltár,
Mely várja a nagy, ősi áldozást.

Majd jön a nappal, a vásár, a hajsza,
Fölkél vackáról ember és barom.
Én most szeretlek és neved e dalban
Ezer madárral hadd magasztalom !

A Naphoz – Hajnalban a Naphoz – Először a Szeged 1924 május 25.-ei számában jelent meg A Naphoz címmel.
Ezután közölte még a Brassói Lapok 1924 augusztus 18-ai száma Szegedi szemle 1929 április 15-ei száma.

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (72.o.) is méltán szerepelt Hajnalban a Naphoz címmel.

A Naphoz – Hajnalban a Naphoz < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!