www.ujszeged.hu
2024. Ígéret hava (Május) 20.-a - Bernát neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Pünkösd hétfő


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2023-10-04 - A Gergely-naptár napján

A Gergely-naptár napján

MAG (OKTÓBER) HAVA 4.-ÉN TÖRTÉNT A GERGELY-NAPTÁR BEVEZETÉSE…

1582 OKTÓBER 4.-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN LÉPETT ÉLETBE OLY MÓDON, HOGY A KÖVETKEZŐ NAP BÁR PÉNTEK LETT,
DE OKTÓBER 15.-E. A KETTŐ KÖZÖTTI NAPOK PEDIG ABBAN AZ ESZTENDŐBEN KIMARADTAK…

XIII. Gergely – Ugo Buoncompagni, a(z általa készíttetett) gregorián naptár bevezettetője.

A rómaiak eredetileg egy Hold járásán alapuló 10 hónapos naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt.
Az évük így 295 napból állt. E régi naptár emlékét őrzik a latin számnévből képzett máig téveteg-beteg hónap-nevek: 
september – 7 majd october – 8 és november – 9 meg december – 10;
Az esztendő első hava pedig a Hadisten Hava, a március volt. 

Alexandriai Szószigenész – (Σωσιγένης) volt Julius Caesar csillagásza, aki idősebb Plinius szerint az Ab urbe condita
709 március 1.-jén, utóbbi időszámításunk szerint i.e. 43-ban bevezetett julián(usz) naptár tervezője…

XIII. Gergely 1572-ben lépett Szent Péter trónjára. Ő vállalta magára a naptármegújítást is.

Magyarországon az 1588-as diéta iktatta törvénybe a Gergely-naptár használatát, amit a protestánsok elutasítottak:
a legtovább a máramarosi református egyházkerület ellenkezett, ahol 1623-ig a Julián-naptár volt érvényben.

Európában utolsóként Görögország vezette be a Gergely-naptárt 1923-ban…
Éppen ma kerek 100 esztendeje !!!

A Gergely-naptár napján < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Varga András: A régi Szeged

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Lengyel András: A „másik” Móra

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

A leves hazudik

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Kilófaló sütemények

Ehető virágok

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Tóth Béla: In prigione

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Magyarország, a vonakodó csatlós

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Tápai Antal : Életutam

Péter László: Szegedi seregszámla

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Helyünk és sorsunk Európában