www.ujszeged.hu
2026. Mag hava (Október) 15.-e - Aranka, Teréz neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-10-12 - Tárkony – tarhun – tərxun

Tárkony – tarhun – tərxun

Eggy nemes régi fűszer újrafölfedezésében kívánok ma kaput nyitni !

A tárkony (Artemisia dracunculus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az üröm nemzetségbe tartozó, évelő gyógy-, és fűszernövény.
Régies neve a tárkonyüröm, olykor idegenkedőn meg francoskodón esztragon.

Tárkony (Artemisia dracunculus) a falusi fűszerkertben Trimingham-ben

Fűszer- és zöldségnövényként világszerte termesztik. Vadon az északi félteke nagy területén előfordul: Kelet-Európától Közép- és Kelet-Ázsiáig, de még Észak-Indiában is, valamint Észak-Amerika nyugati részén, s dél felé még Mexikó területén is. Erdélyből került Magyarországra. Érdekes különbség ez ma is : Erdélyországban természetes fűszer, míg nálunk, a Csonkországban ma is ritka, különleges…

Régebben nagyon kedvelt, jellegzetesen fűszeres illatú, kissé kesernyésen csípős ízű fűszer. Illóolajának illata némiképp az ánizsra emlékeztet.
Csaknem embermagasra, 120–150 cm magasra növő évelő növény, karcsú elágazó, hosszirányban barázdált szárral. Gyökértörzse többfejű, rövid tarackokat fejleszt.
Létezett egy 1976-os magyar nemesítésű fajta, a „Zöldzamat” 1,8-2,6% olajtartalommal, de ezt 2009-ben visszavonták a magyar fajtajegyzékből. 

Il dragoncello a francos Estragon az angol Tarragon a spanyolban mind a három nevén él : estragón, dragoncillo meg tarragón.
Artemisia dracunculus, de nombre común estragón, dragoncillo o tarragón, es una planta de la familia Asteraceae.

A türök népek tárkony ügyben is a magyarokhoz húznak.

Törökül tarhun fn. a tárkony (Artemisia dracunculus). De az ázeri is ekként emlegeti, míg tərxun alakban írja [ejt: törkhun]. 
A qıpcsákok már itt is kilógnak a sorból. Ők – úgy tűnik, a tárkonyt – nem tőlünk tanulták.
Qazaqul Шырғалжың, bár a nyugatibb türök тархун alakot is ismerik. 
A qırgızok шыраалжын шыбак, vagy кызылкуурай néven emlegetik. Özbekül meg sherolgʻin, de érthető a tarxun [ejt : tarkhun] is.

Ázerbajdzsánban a tárkony ázatából üdítő is készül …
Ez régi hagyomány a Kaukázok déli vidékén …

A tárkony illatanyagai közül a legjellegzetesebb a táronyany(gy) (Sz.) latinkodón az esztragol.

a táronyany(gy) (Sz.) latinkodón az esztragol pálcibogyó-váza.
Ezen anyag másik neve a p-allylanisol, amely a phenylpropén csoportba tartozik.

Ezen illat és ízanyagokkal oly vonzó nedű készíthető belőle, hogy Kartvéliföldön, azaz Grúziában Tarkhuna azaz ტარხუნა [ejt : tʼaɾχuna] is közkedvelten, de forgalomban van Örményországban is a tárkony, cukor és szódavíz üdítő keverékeként. Akárcsak az ázeri vidékeken … többnyire tarkhun(a) neveken …

A karthvéli (grúz) gyógyszerész Mitrofan Lagidze kezdte forgalmazni Kutaisziban 1887-ben.
A Lagidze-víz ma többféle zamatban is folyik …

Lagidze-levek (Leon Hart, 2010)

A tárkony-termékek föllendülésére magam is nagyon vágyok már…
De… Mire is használjuk ma mi a tárkonyt ?

Tárkony – tarhun – tərxun < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Gulyás László : Edvard Bened

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Aranyszarvas földjén

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Péter László: József Attila Szegeden

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

10 nap az Iszlám Államban

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Tóth Béla

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Mé piros a gólya csőre?

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Kilófaló lakomák

Bioételek gabonából

Péter László: Szegedi tudósítások