2026-06-17 - „Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.”

„Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.”

Nap (június) hava 17.-én

1888-ban e napon született Heinz Guderian, a későbbi német tábornok, a Páncélos Hadviselés Atyja !

Legemlékezetesebb mondása :

„NINCSENEK REMÉNYTELEN HELYZETEK, CSAK REMÉNYTELEN EMBEREK.”

Ez az idézet mely mai szülinaposunktól származik, több emlegetésre méltó !
Különösen érvényes e mondat ma gyáva gyomorforgató Európánkra, amelynek vezetőiről már csak a kényszerzubbony hiányzik,
hogy végre kaphassanak egy kiadós sokkot !

Heinz Guderian német tábornok, II. világháborús hadvezér 1888 június 17.-én született.

Büszkék lehetünk a németekre és az egész germánságra… végtére is ők voltak Attila királyunk legjobb csatlósai…
Itt az idő helyreállítani Attila Atyánk Rendjét ! A Világ szomjazik Isten Ostorára !!!

Heinz Wilhelm Guderian német tábornok, a páncélos hadviselés atyamestere, a villámháborús (Blitzkrieg) taktika fő eszmésze,
aki megkerülte a Maginot-vonalat a második világháborúban.
Párizs pedig Neki hódolt…

A Nagy Páncélos porosz katonacsaládból származott. Apja és öregapái is valamennyien katonák voltak, a fiai is a katonai pályát választották…

Ideális csatlós…

Itt az idő ! A Világ szomjazza az Új Attilát ! És az Ő Táborát…

Intézményesített libsi süketelés helyett iskoláinkban fiúknak ajánlott olvasmányul illik már főműve: 
Riadó! Páncélosok! / Achtung! Panzer!  

Itt az idő, hogy megtanuljuk jól a leckét !

Európa meg térdepelhet !!! Kedvére…
Itt az idő, hogy végre méltó okot is adjunk rá !

Magyarország kétharmada ma is idegen megszállás alatt áll, ahol folyamatos az ethnikai piszkolgatás…
Míg Európa hibbantjai a bűnvándorlók meg a buzeránsok jogain vinnyognak…

„Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.” < Nyisson ide !

Mindezen túl...

Izland Napján

pedig érdemes elgondolkodni a független Európai Grönland lehetőségén...

Nap (június) hava 17.-én… éppen 80 esztendeje…

1944-ben e napon Izland – ahogy ők ejtik Ísztland – kikiáltotta a függetlenségét.

Tévetegen Izland izlandiul helyesen Ísztland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Szkótország között, a Feröertől északnyugatra, a két hatalmas kéreglemez – az eurázsi meg az észak-amerikai lemez határvonalán. Hivatalos nyelve az (indoeurópai nyelvcsaládba tartozó) izlandi nyelv. Fővárosa és eggyben legnépesebb városa Reykjavík.

1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó kathólikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt gyilkolták le, ugyanis az izlandi papok – igen egészséges férfiakhoz illendően – nem tartották a betegesen buzerantos cölibátust.

1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþingi törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Engedékenységből hát 1845-ben visszaállították az Alþingi eredeti jogait… 

1940 április 9.-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően az örök sumák angol csapatok partra szálltak Izlandon és megszállták azt. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþingi vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikai gyarmatosítók váltották fel.

1944-ben igen jól időzítve az ísztlandiak népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel szavazott, így 1944 június 17.-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, majd – bizonyára nem kevés amerikai nyomásra – 1949-ben alapító tagja lett a NATO-nak is.

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!