www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 01.-e - Tünde neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-05-17 - MAGYAR ZSOLTÁR… PSALMUS HUNGARICUS – DSIDA JENŐ szülinapján…

MAGYAR ZSOLTÁR… PSALMUS HUNGARICUS – DSIDA JENŐ szülinapján…

DSIDA JENŐ szülinapján…

Dsida Jenő, erdélyi magyar költőnk a még magyar (majd elrabolt) Szatmárnémetiben született, 1907 Ígéret (május) hava 17.-én …
és az elrabolt Kolozsvárott halt meg, 1938 Nap (június) hava 7.-én.

Dsida Jenő kiránduláson – Csűrös Emília fényképén (1929-ben)

Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!!
Itt az idő, hogy bő 33 évvel a Vörös Terror után végre elnyerje helyét a Magyar Irodalom oktatásában is !

„Aki nem volt még magyar, nem tudja, mi a fájdalom.”

Dsida Jenőnk ifjan ment el… mindössze 31 évesen… mégis, amit alkotott !

Dsida Jenő meg Tinti kutya,
aki a teremtett világ dicséretére tanította a költőt

Dsida Jenő szülei megismerkedésének regényes történetét Pomogáts Béla írta meg :
Tükör előttIn memoriam Dsida Jenő. (Nap Kiadó, Bp., 2001, 8–9. o.)

A kora ifjúságától kezdve költőnek készülő ifjút Benedek Elek fedezte föl és indította el a pályáján.
„Elek nagyapó” unokának járó szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt a tehetsége kibontakoztatásában... 

DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban…

„Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.”

Pomogáts Béla szavaival: „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal.”

Nagy Feró zenésítette meg Dsida Jenő „Magyar Zsoltár”-át… az a Nagy Feró, aki indult az első magyar elnökválasztáson: „Szakadt országnak szakadt elnököt” jelszóval… de helyette a Patkányt választották meg (Göncz Árpádot) a hazaáruló (félre)vezetőink, aki a rabtársairól mindent jelentett… mindet ki is végezték… a magyarokat… egy hazaárulóért… Becsüljük hát Dsidát még többre Nagy Feróban !!!

Dsida jenő sírja az oláh megszállás alatt alló Kolozsvárott
az oláhosodó Házsongárdi Temetőben...

MAGYAR ZSOLTÁR – DSIDA JENŐ szülinapján < Nyisson ide !

Akit meg inkább a magyar sport hoz lázba, hát ajánlom Asszonyi Bajnokunkat !

Csibi is eggy napon született Dsida Jenőnkkel… < Nyisson ide !

A magyar sport első női olimpiai aranyérmese.

1907-ben e napon született Elek Ilona (becenevén: Csibi)  kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívónő. († 1988)

Asszonynevein: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné; becenevén: Csibi (Budapest, 1907. május 17. – Budapest, 1988. július 24.) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó; a magyar sport első női olimpiai aranyérmese.
Testvére: Elek Margit világbajnok tőrvívó.

A Zeneművészeti Főiskolán végzett. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, de a vívás érdekében erről lemondott.
Nem szakadt el teljesen a muzsikától, sok táncdalnak volt a zeneszerzője, többek között Szécsi Pál Nem tudja a jobbkéz dalának is.

Elek Ilona az 1936-os berlini olimpia eredményhirdetésén





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Mária román királynő párizsi követsége

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Kenyér és Bor

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Kilófaló finomságok

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Az élő Árpádok

A magyar szürkemarha

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged