www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 01.-e - Egyed, Egon, Tamara neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-04-30 - Lehár Ferenc szülinapján

Lehár Ferenc szülinapján

Ma 155 esztendeje...
Szelek (április) hava 30.-án...

1870-ben e napon született Lehár Ferenc magyar zeneszerző, katonakarmester, operettszerző († 1948)

Lehár Ferenc 1906-ban

 

Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett, és meghatározta további munkásságának fő irányvonalát. Az igazi elismerést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja meg a Cigányszerelem (1910) hozta meg számára. 

A Luxemburg Grófja operett szövegének és kottájának első kiadása

Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban és Berlinben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit.
A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, aki megújította az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát is…

A Kék Mazurka korabeli plakátja

Lehár Ferenc szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Helyünk és sorsunk Európában

Gabonakonyha

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Péter László: Néprajz, népműveltség

Péter László: Radnóti Miklós

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Bogár László : Bokros újratöltve

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Kilófaló lakomák

Péter László: Kálmány Lajos

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Lengyel András: A „másik” Móra

Halételek

Harmatszedés égi mezőkön

Bogár László: Ideg-rendszer váltás