2026. Föld hava (Szeptember) 20.-a - Friderika neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2018-03-15 - Petőfi Sándor Nemzeti dala ma

Petőfi Sándor Nemzeti dala ma

Nemzeti dal - Illyés Gyula szerint - magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.

Hajdan ez egy olyan versünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett...
Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára egy vers megtanulása is természetes is volt. Komolyabb iskolákban meg napi egy vers volt a norma.

Ma már a gyermekeink tankönyveiben a Nemzeti dalnak is csak részlete található...

A pitty-putty, zsibbasztó kütyük korában a "túlterhelt" gyerekeknek már "megterhelő" lenne  e vers tanulása, tudása is?

Petőfi szavalja a Nemzeti dalt - Zichy Mihály képén.

Petőfi e versét két nappal a forradalom kitörése előtt írta, mely Szikra hatására esett Talpra...
A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására alakult...
Amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort - Rajta magyar, ... ! - azt mondotta Petőfinek, hogy:
„Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!".
Petőfi megfogadta a jó tanácsot...

A teljes írás és a szavalat megnyitásához kattintson a fönti szövegre, képre, vagy ide:

Petőfi Sándor Nemzeti dala ma

//////////////////////

Juhász Gyula evangéliuma - Torontál Kiadó 2017 -

//////////////////////





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Cukor Blues

10 nap az Iszlám Államban

Aranyszarvas földjén

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

A tudás még nem bölcsesség

Tömörkény István: Hétről hétre

Vadételek

Globális uralmi rend

Lengyel András: A „másik” Móra

Írások a Nagyárvízról

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Péter László: Szegedi tudósítások