Irattár
Karácsony ( Tátrai Zsuzsanna jegyzete)
2008-12-25
2008. december 25. csütörtök, 11:25
A karácsony, vagyis Jézus születésének ünneplése egészen a harmadik századig vezethető vissza, ugyanakkor például a karácsonyfa-, és az adventi koszorú állítása, illetve az ajándékozás csak a 19-20. században terjedt el - mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna. A néprajzkutató hozzátette: a globalizálódó világban könnyen eltűnhetnek olyan magyar szokások, mint a betlehemezés vagy a regölés.
A harmadik században kezdték ünnepelni Jézus születésének az ünnepét, akkor április 19-ét, május 20-át, november 19-ét tették meg ünnepnek, végül viszont a Legyőzhetetlen Nap ünnepét, a téli napforduló idejét tartották a legalkalmasabbnak erre, így került a negyedik században az ünnep december 25-re - mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Hozzátette: a keleti egyházban vízkeresztkor ünnepelték Jézus születését.
Kifejtette: Magyarországon a karácsony ünneplésével kapcsolatos mai szokások a 19. században alakultak ki. A karácsonyfaállítás az 1830-as években kezdődött el főúri körökben, onnan vették át a polgári családok, és végül a parasztság. Voltak olyan vidékeink, ahol még a második világháború előtt sem állítottak karácsonyfát. Ugyanakkor, mint mondta, évszázadok óta szokás volt a házba vinni egy zöld ágat, mert a téli napfordulóval föltámadt a remény, hogy újra kizöldül a természet.
És ahogy a karácsony már elképzelhetetlen a fa nélkül, úgy az advent is elképzelhetetlen a koszorú nélkül, ami csupán húsz éve terjedt el hazánkban - hívta fel a figyelmet Tátrai Zsuzsanna.
Hozzáfűzte: a legújabb szokás az, hogy nem csak a gyerekeket ajándékozzuk meg, hanem egymást is. A régi paraszti világban ugyanis ajándékot a kántálók, a betlehemezők kaptak, akik házról-házra jártak, és vitték az örömhírt Jézus születéséről. A bibliai történet felelevenítéséért kalácsot, diót, süteményeket kaptak a háziaktól. Elmondása szerint a határon túl máig sok helyen szokás a kántálás, amikor gyerekek, lányok, legények mentek az ismerősökhöz énekszóval köszönteni. Sokfelé a rendszerváltás után újították fel ezeket a szokásokat.
A néprajzkutató rámutatott: jellegzetesen magyar szokás karácsony környékén az István-napi köszöntés, ahogy úgyszintén jellegzetesen magyar szokás a Dunántúlon és Erdélyben a regölés, amikor a következő esztendőre kívánnak bőséget, termékenységet, egészséget az embereknek és állatoknak. Mindezek mellett sajátos magyar hagyomány a szaloncukor, amit azért hívnak így, mert a polgári otthonokban a szalonban állították fel a karácsonyfát.
A globalizációval egyre több angolszász szokás terjed el itthon is, már árusítanak olyan harisnyát, amely a kandallóra vagy az ajtókeretre akasztható. De például az ötvenes években az országház fenyőünnepén a télapó osztott ajándékot - mondta Tátrai Zsuzsanna az InfoRádiónak.
