2026-06-06 - Az 1707-ES ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS NAPJÁN

Az 1707-ES ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS VÉRES NAPJÁN

Ónod településünket Olnod néven említik 1296-ban. A 14. század második felében már városi rangon él. Ebben az időben épült a vára, 
Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök megostromolták, de nem foglalták el. Amiután Eger török kézre jutott (1596-ban),
Ónod lett az egyik legfontosabb erődítmény. Végtére 1639-ben a törökök sikeresen fölgyújtották. Később a németek lőtték olyannyira szét,
hogy többé már nem felelt meg erődítménynek.

Mindez már önmagában is megérdemel egy történelmi filmet, hogy országunk történelmét gyermekeink is megismerhessék!

A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de volt végvári vitézei közül szép számmal állottak be a kuruc seregbe.
Zömük Ónodi János deák alatt (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel csapatában (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt.

Ezt a filmet is törölte az antimagyar kirekesztés ! Teheti… amíg tűrjük !

A Rákóczi-szabadságharc tetőpontján, Ónod mezőváros mellett, a körömi mezőn kuruc országgyűlés zajlott,
amelyet ma az Ónodi Országgyűlés néven ismerünk. (1707 május 31.-től – június 22.-ig)

Rákóczi jelenlétében véres tusába fajuló vita zajlott. A Turóc vármegyei követek – a megyei nemesség soraiból szerveződő békepárt szószólói – a rézpénzzel kapcsolatos vita során önző érdekek követésével gyanúsították meg a fejedelmet.
Rákóczi elkeseredésében kilátásba helyezte lemondását: „Készebb vagyok megvonni magamat az ország egyik szegletében, mint hogy a várt köszönet helyett zsarnoknak mondjanak.” – Ezt követően Károlyi és Bercsényi fölháborodásukban lekaszabolták a turóci követeket…

A fejedelmi hadak féltve Rákóczi életét, az országgyűlésre irányították ágyúikat… De szép idők !
Az elmúlt 30-eggynehány esztendő hazaárulóit sem himbálta a szél… Sőt ! Némely címeres hozaárulók, vagyonokat elsikkasztó gyurcsótányok meg arrogánok ma is szabadlábon, sőt közpénzen árulják a Magyar Hazát…
De Rákóczi bírálói ennél jóval kevesebbért áldozták az életüket…

A véres közjáték után az országgyűlés nagy jelentőségű határozatokat hozott… amelyben többek között…

Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását is. 
Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. 

Az 1707-ES ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS NAPJÁN < Nyisson ide !

A költészet pedig mára, maga ...

A költő < Nyisson ide !

A költő

Öreg kolostorok mély árnyán kispapok
Tömjénes bánata : én testvéred vagyok.

Ifjú rebelliók friss barikádjain
A megváltó igék : nekem rokonaim.

Mélységes pusztaság éjén a meztelen
Jegenyék zokogó panasza egy velem.

Haragvó óceán dereglye-élein
A bolygó Elm tüzek tűnő testvéreim.

Az én fohászomat kongatja a harang
S honvágyamat viszik a vándor madarak.

S melyeknek fénye már halott űrből ragyog,
Rokonaim a rég kiégett csillagok.

Multak, jövők között állok epedve én,
Heraldikus talány a Mérleg közepén.

Juhász Gyula, 1923.

A költő – A Pesti Napló 1923 Nap (június) hava 6.-ai számában jelent meg először, majd kötetben először csak a Péter László és Ilia Mihály szerkesztette Juhász Gyula Összes Versei kritikai kiadásában jelent meg 1963-ban. A költemény kézırata – mely a megjelent alakkal azonos – Mikes Lajos hagyatékából került a Petőfi Múzemba.

Érdemes lenne már végre a helyére emelni mellőzött Juhász Gyulánkat. Ő keresztény volt és magyar !
A kommunizmus balsorsa máig hatván honvesztő komcsi ripacsokat zengetnek az iskoláink máig is helyette…

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!