2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2022-07-02 - Gyula vára ostromának kezdetén

Gyula vára ostromának kezdetén

Gyulai Várat két álló hónapig 1566 Nap (július) hava 2.-ától Föld (szeptember) hava 2.-áig ostromolta Pertev pasa 32 ezres török serege élén,
amiközben Szulejmán szultán vezetésével a török fősereg Szigetvár alá vonult.

Kerecsényi László az 1566 februári országgyűlésen Zrínyi Miklóssal együtt szólalt föl a végvárak megerősítése érdekében…
Ekkor a török seregek már úton voltak Szigetvár és Gyula felé is. Szulejmán szultán a Szigetvár felé induló sereget személyesen vezette,
míg Gyula ellen Pertev pasát küldte el. Pertev július 1.-ején érkezett Gyula alá, ahol Kerecsényi mindössze 2000 magyar és 600 német katonával
kényszerült a várat védeni. Ezzel a török sereg nagyjából 15-szörös túlerőben volt.

Ajánlom ma az alábbi filmeket Kerecsényi és a gyulai áldozatok emlékére !

Gyula vára ostromának kezdetén < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Magyarország felszámolása

Kecske ételek

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Oláh Miklós: A Csillagépület

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Tóth Béla: In prigione

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Kilófaló lakomák

Bogár László - Hálózatok világuralma

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Az élő Árpádok

Az Adriától Amerikáig