www.ujszeged.hu
2024. Szelek hava (Április) 26.-a - Ervin neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Edvard Benes

ELNÖKI DEKRÉTUMAI


A trianoni, azaz a versaillesi békediktátum szellemében gyökerezik az a gondolat, amiből Edvard Benes kisebbségi, fasiszta ELNÖKI DEKRÉTUMAI származnak. Ez a szellem pedig nagyhatalmi vetélkedésből és történelmi gyűlölködésből áll össze. Az első világháborút kiváltó okok között az egyik első helyen állt a német ipari fejlődés, főként a vegyiparé. S vele együtt az a lehetőség, hogy a németek építsenek vasutat Irakba. Szemben állt a belső ellentmondásaitól roskadozó Oroszország, illetve a két legfontosabb vetélytárs, Anglia és Franciaország törekvése. E nagyhatalmak szolgálatában ott álltak a gyarmatok, amelyekből Németországnak alig jutott. Nagyon röviden, tehát vázlatosan szólva, ezek a fő okok a sok tucatnyi más mellett. Gavrilo Princip merénylete csak a már készen lévő bomba kanócát gyújtotta meg. S hogy majd a már felrobbant bomba még nagyobb rombolást fejtsen ki, Benes még jobban szítani kezdte az ellentéteket és a gyűlöletet is. Párizsban 1916-ban megjelent munkájának címe "Pusztítsátok el Ausztria-Magyarországot!". Ez az egyetlen jel is jól mutatja a benesi lelkületet, amely aztán amikor valódi hatalomhoz jut, szinte Hitler és Sztálin tetteit utánozza. De előbb Magyarország példátlan csonkítása következett, amikor elvették tőle  területe és lakossága egyharmadát. Erről írta könyvében Franceso Nitti, olasz külügyminiszter, majd miniszterelnök: "Magyarországot nem feldarabolták, hanem kivégezték." Hasonlóan vélekedett munkáiban a francia diplomata Henry Pozzi. Hosszan sorolhatnánk azokat az államférfiakat, akik ugyanígy ítélték meg a Trianonban történteket, hiszen a magyar küldötteket meg se kérdezték! Róluk, de nélkülük döntöttek.

Benes dekrétumai pedig "törvényes" lehetőséget teremtettek a németség és a magyarság - mint a két legnyagobb nemzeti kisebbség - akár a teljes megsemmisítésére. A teljes jogfosztás meg is történt, akár a sok halállal járó kitelepítés, koncentrációs táborok létesítése, németek, magyarok embertelen meghurcolása, megalázása. Állásaik, birtokaik, minden tulajdonuk elveszítése. Fenyegetettség, erőszakos reszlovákizáció, csehországi rabszolga állapot, ahova mintegy hetvenezer magyart deportáltak és piacokon testi erejüket vizsgálták. A fogaikat nézték, ahogy a rabszolga piacokon tették korábban. De ez a megalázás ez a szégyen nem a teljes ártatlan magyarokat marasztalja el, hanem a később példaképnek emlegetett cseh "demokráciát"!

A gyakorlat az volt, hogy a zord, téli időben katonaság vette körül a falvakat és az ágyaikból rángatták ki a családokat s rakták kis motyóikkal teherkocsikra őket. Öreget, kisgyereket egyaránt a fagyban, hóban: volt több olyan idős ember, aki ott maradt betegen, egydül a kihűlt lakásban.

S mindez csupán azért, mert magyarok voltak! Soha, sehol nem volt módjuk sem harcolni a "nagyszerű" cseh köztársaság ellen. Ha csak azzal nem, hogy az erőszakkal elcsatolt, valóban ősi magyar földön, a szűlöföldjükön magyarul beszéltek. Meghírdették a "bűnös nép" elvét és aki magyar volt, azt ide sorolták, a csecsemőtől kezdve az aggokig. De tegyük hozzá, hogy az 1945-ös úgynevezett Benes-dekrétumok a korábbi április 5-én meghírdetett kassai kormány programnál messzebbre hatóan és kegyetlenebbül határozták meg a német és a magyarok elleni üldözést. A teljes jogtalanság állapotába kerültek, ami kiszolgáltatottságot és örökös vagyonelkobzást jelentett. Ez teljeskörű kisajátítás volt! Az 1945 júnis 21-i határozat alapján rendelték el a német és magyar nemzetiségű polgárok vagyonának teljes elkobzását, minden kártérítés nélkül.

Jól gazdálkodó családok váltak kiszolgáltatottá, koldussá és földönfutóvá. Majd megkezdődtek később a cseh morva betelepítések Csallóközben az elhagyott magyar házakba.  A fenyegetés olyan mértékű volt, hogy sokan rozzant kis csónakokon a Dunán át menekültek Magyarországra, annyi holmit mentve, ami kis kosarakban elfért.

Az 1945 május 19-én kelt dekrétumok 4§-a például azt írja elő: "állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a) a német vagy magyar nemzetiségű személyeket." Ők jogfosztott emberek, akikkel bármit lehet tenni, méghozzá büntetlenül. Magyarország nem robbantott ki háborút! Sőt, Tisza István volt az egyetlen államférfi a monarchiában, aki nem volt háború párti! A dekrétumok és kormányrendeletek egyértelmű fasiszta jellegűek! Nemrégiben ezeknek az érinthetetlenségéről hozott határozatot a Szlovák kormány!

Csehország és Szlovákia úgy lett az EU tagja, hogy szellemiségükben ezek, a minden alapvető embei jogokat sértő törvények és rendeletek, legalábbis szellemükben most is érvényesek!

Tiltakozunk az ellen, hogy az EU ezt az állapotot jóváhagyja!

Tiltakozunk az ellen, hogy így is tagja lehet bármelyik ország az Európai Uniónak!

Tiltakozunk a máig ható benesi szellem ellen, aminek jegyében csak azért meg lehet verni magyar diák lányt, mert magyarul beszél!

Tiltakozunk az egyetemes emberi jogok nevében az ellen, hogy etnikuma, vallása, anyanyelvének használata miatt bárkit meg lehet sérteni, meg lehet alázni!

Mindez méltatlan az Európai Unió egyetemesen érvényes mindenkori aloktmányához. A Benes dekrétumok gyűlöletén, más nemzetek elnyomásán, az emberi szuverenítás megsértésén, az egyetemi emberi jogok félresöprésén alapulnak!

Azért tiltakozunk most, a 2008-as év elején, mert a Szlovák országgyűlés nemrégiben érinthetetlennek nyilvánította a benesi dekrétumokat! Mintha csak azt vizsgálnánk, hogy mennyit bír el e szégyenteljes múltból az Európai Unió? A benesi dekrétumok és következményei ma is keményen hatályban vannak, ezért e dekrétumok az Európai Unió botrányának és szégyenének tekinthetők!

Kiss Dénes író

A Trianon Társaság elnöke

Kárpat-Haza Nemzetőrség

Hunnia Baráti Kör

 

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Vadételek

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

George Soros - könyvhirdetés

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Juhételek

Kilófaló finomságok

Mária román királynő párizsi követsége

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Szeged (magyar)

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Szárnyas ételek

Bogár László - Hálózatok világuralma