www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 01.-e - Egyed, Egon, Tamara neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-08-12 - Ma zuhog a Részög Embör csillaghányása…

Ma záporzik a Részög Embör csillaghányása…

Ma van a napja! (Új) Kenyér hava 12.-én…
A (szőregiek nyelvén) Részög Embör (görögködőn Perszeusz) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a kocsmája, a kéttetejű csárda (görögködőn Kassziopeia) felé.

Perseus

A nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör csıllaghányása (a Perszeidák) az égen, mely az egész évnek egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meteorraja).

A Perszeidák első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös (angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …

Majd 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

Giovanni Schiaparelli 1890s.jpg

bizonyította az üstökös és a Részög Embörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) ismeretére utal… 

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…

Szent Lőrinc könnyei | Pártai & Aigner megbízható időjárás előrejelzése

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, hosszabb csík. Ezek megcsodálására az este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik. (Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“,
azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Olvasni és érdemös róla Magyarul :

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait bő száz esztendeje: A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor “aldumas” csillagát köszönteni.

Tegyünk hát róla, hogy Magyar Egünk újra Csillagzatunk Hona is legyen!
Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Ma éjjel miénk a Részög Embör sziporkázó csillaghányása…

Ma jön el a Csillagzivatar – A Részögembör csillagcsömöre < Nyisson ide!

De akit az égi zivatar sem érdekel, annak itt a történelem eggy lehetséges fordulópontja...
Magyarország Kormányzójaként ezt bizonyosan támogatnám :

Létrejött a független Balucsisztán. Sajnos az ENSZ máig sem ismerte el függetlenségét.

2009-ben Kenyér (augusztus) hava 12.-én Mir Szulejmán Dawud, Kalat kánja bejelentette Balucsisztán függetlenségét.
A balucs(i) tanács nevében a jelenleg Pakisztán megszállása alatt álló területeken kívül bejelentette igényét „Balucsisztán jelenleg Iránhoz tartozó területei„-re is, míg az Afganisztán fennhatósága alatt álló balucs területekre (még) nem tartott igényt. Azt alapnak tekinti.

A 10-15 milliós népességű balucs(i) népnek nincsen hazája. Három országba szakítva élnek. No meg persze szétszóratásban (diaszpórában) szana a világban. Ez a szerteszaggatott magyarnak talán könnyebben érthető, de szegény balucsoknak nincsen még egy Csonka-Balucsországa sem.
A perzsa nyelvek közé tartozó – a kihalt párthussal és a ma is élő kurddal is rokon – balucs(i) nyelvet beszélik, így szomszédaiktól ezáltal is igen könnyen megkülönböztethetőek. Az Arab-félsziget sarkantyújával szemközti partvidéket és a belterületek sivatagos vidékeit lakják.

A balucsok már az Akhaimenida birodalom idején is annak Maka tartományában laktak,
és Megalexandrosz (Nagy Sándor) hódításai óta is ugyanott laknak. Talán megérdemelnének már végre egy saját országot.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Lengyel András: A „másik” Móra

Harmatszedés égi mezőkön

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Kilófaló sütemények

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Tóth Béla

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

A magyar szürkemarha

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború