2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-04-16 - Temüdzsin – Dzsingisz kán szülinapján

Temüdzsin – Dzsingisz kán születése napján

Szelek (április) hava 16.-án… e napon született…

Temüdzsin (1162 április 16. – 1227 augusztus 18.) a későbbi Dzsingisz kán (mongolul Чингис хаан, magyaros átírásban Csingisz haan;
kínai nevén 成吉思汗; magyaros átírásban Csengdzsíszíhán), az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.

Dzsingisz egyesítette a mongol törzseket és megalapította a Mongol Birodalmat.
Nagyobbat, mint bármely birodalom volt a Föld kerekén…

Коржев Иван – Dzsingisz szobra (2008)

Ő és utódai elfoglalták Eurázsia nagy részét : Kínát, Oroszországot, Horezmet, Perzsiát és Kelet-Közép-Európát is.
Nyugaton Magyarország fékezte meg őket… Európa tartozik nekünk !!!
Az adósságát máig nem rendezte…

Lenyűgöző, ahogyan az angolok papolnak bármiről, amihez közük és amiről fogalmuk nincsen…

A Mongol volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma.
A Temüdzsin jelentése talán ‘vasból való’ (törökösen fejtve). A Dzsingisz kán uralkodói név, egyik (föltételezett) jelentése: 
Tenger(nyi) népek uralkodója, egyszerűbben a Tenger Nép Ura.

A hatalom megszilárdítása után Dzsingisz kán megteremtette az addigi legnagyobb postaszolgálatot.
Adómentesítette az orvosokat és tanárokat, majd vallásszabadságot hirdetett.
(Bár volna nekünk egy ilyen Dzsingiszünk !)

Temüdzsin – Dzsingisz kán szülinapján < Nyisson ide !

No persze már a mi kötelezően kérődzött irodalmunk is mélyen rothatag és defetista, mint e nap verse :

Nekünk Mohács kell !

Ezen a napon olvashatták eleink először :

NEKÜNK MOHÁCS KELL

Ha van İsten, ne könyörüljön rajta :
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szívű sihederje,
Verje csak, verje, verje !

Ha van İsten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem !
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon !

Ha van İsten, Földtől a fényes Égig
Rángasson minket végig !
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)

Az İsten İ-jét természetesen magam javítottam pontos İ-re, bár már Adynál is Nagybetűvel szerepelt,
de Kölcsey Hymnus-os példamutatása nyomán mindig is, csakis İsten !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Az Adriától Amerikáig

Lakomakönyv

Péter László: 14 írás József Attiláról

Szeged (magyar)

Péter László: A város cselédje

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Péter László: Szegedi számadás

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből