Hírlevéltár
2026-04-06 - A Föltámadott – 110 esztendeje …
A Föltámadott – 110 esztendeje …

Keresztes Szent János Krisztus-rajza (1550)
A Föltámadott
Latrok között, a gyászos, csonka péntek,
Hasadt kárpitja a mogorva Égnek.
Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa
Már messze, régen elmaradt utána.
Kín és halál csak kusza, kurta álom,
És élni, Élni jó e Szép Világon.
Mögötte áldott harminchárom éve,
Előtte : az Öröm mély messzesége.
És negyven napra, hogy az Égbe tartott,
Úgy hívták, vonták még a földi partok.
Oly idegenül tündökölt a Menny még
S oly szédítőnek tűnt a Végtelenség.
Folyton lenézett, búcsut mondva halkan
És fájó szívvel szállt a szűz magasban.
S a ragyogó azúron át a Lelke
A Genezáret kékségét kereste.
Gyalunk e költeménye A Hét 1916 április 2.-ai számában jelent meg először… 110 esztendeje...
A Lúqá’ euangelionja (5:1) szerinti Genezáreti tó, hellén-illőn λίμνη Γεννησαρέτ, egyszerűbben, görögösen Gennészáret (Γεννησαρέτ) a Föld legalacsonyabban, 209 méterrel a tengerszint alatt fekvő édesvizű tava. E tó lefolyása a mélycsúcstartó felszíni víz, a különösen sós Holt-tenger, a héber Jám ha-Mélaħ / Melaħ ( יָם הַמֶּלַח ) azaz Só-tó a Bibliában az Arabok tengere/tava a Jám ha-‘Arábah ( ים הערבה). Az Afri-arám(i) vagy maibban Afri-arab Kéreglemezek hasadékvölgyében fekszik. A Jordán (folyó) arámiul ܢܗܪܐ ܕܝܘܪܕܢܢ, héberül Nõhar ha-Jarõden נְהַר הַיַּרְדֵּן) táplálta Gennészảret-tó hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer, területe meg 166 km². Legnagyobb mélysége 43 méter, vízmennyisége pedig 4 km³. A hellén „Galilaiai-tenger” (θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας) héber nevén Kinneret-tó azaz Jám Kinneret (יָם כִּנֶּרֶת), avagy a „Hárfa-tenger” partján elterülő – Galilaia új fővárosául Tiberius római császár tiszteletére alapított – Tibériás, héberül Tõberõjáħ mai héberül meg Tverjáh (טְבֶריָה) városról latinul Tibériás-tóként is ösmert, amelyből fura, torz arab neve, Buhájrėt Tabaríjja (طبريا بحيرة) is fakad.

Raffaello Sanzio da Urbino : A varázslatos halfogás a Galilaiai tavon (1515)
A tó az Egyiptomot az északi bırodalmakkal összekötő ősi Via Maris [ejt: Via Marisz] – a Tenger(mellék)i Út – kereskedelmi útvonala mentén fekszik. E tó és környéke volt Jézüs – evangeliumokban is megörökített – cselekedeteinek fő színtere. A hagyomány szerint e tóra néző hegyen tartotta híres Hegyi beszédét is (Vödd: Juhász Gyula: A hegyi beszéd, 1905), itt járt a vízen, itt csöndesítette le a vıhart, és a „semmiből” adott enni 5000 embernek (Tabghában). E tavat hajdan települések szinte folytonos füzére vette körül. Iosephus Flāvius, 1. századi zsidó történetíró szerint a halászat oly vırágzó mesterség volt itt, hogy mintegy 230 halászhajó szelte Galilaia tengernyi édesvizét… A legnagyobb tóparti város Tibériusig Szkűthopolisz azaz Szıttyaváros meg Magdala volt… Ez is értelmezi, miért is tekintették a zsidók idegennek e tájat, hiszen semmilyen értelemben nem volt az övék. Idegenek, szkűthák (gójimok) lakták…

Salvador Dalí : Krisztus letekint a keresztről (San Juan de la Cruz nyomán) / Más nevén: „Keresztes Szent János Krisztusa” (1951)
Dalí e képének színösszetételét mintha maga Gyalunk verse ihlette volna…
„…a ragyogó azúron át a lelke / A Genezáret kékségét kereste.”
A Föltámadott – 110 esztendeje < Nyisson ide !
Akit pedig inkább a Földi Magyarságok vonzanak... Hát van mit ünnepelnünk ma ...
Az Isaszegi Csata évfordulóján…< Nyisson ide !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!






















