2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-02-26 - A Kommunista Kiáltvány Napján

A Kommunista Kiáltvány Napján

1848 Jégbontó (február) hava 26.-án jelent meg a Kommunista Kiáltvány …

Érdekes, hogy a Kommunizmus Áldozatainak Világnapja nem ezen a napon, nem is az ezt követőn, hanem már eggy nappal előtte van. 

„Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi Európának minden hatalma […] Legfőbb ideje, hogy a kommunisták az egész világ előtt nyíltan kifejtsék nézeteiket, céljaikat, törekvéseiket, és a kommunizmus kísértetéről szóló mesékkel magának a pártnak a kiáltványát állítsák szembe.” – Karl Marx – Friedrich Engels

A Kommunista kiáltvány első kiadásának címlapja

A Kommunista Párt kiáltványa avagy a Kommunista Kiáltvány, németül Manifest der Kommunistischen Partei Karl Marx és Friedrich Engels közös munkája, amely névtelenül jelent meg, a titkos nemzetközi szervezetként működő Kommunisták Szövetsége hivatalos pártprogramjaként.

Marx és Engels – a terror szellemi atyjai

Németországban a Harmadik Birodalom idején betiltották, nyilvánosan el is égették. Majd a Bukással elszabadult a Kommunizmus kísértete. A Kommunista Kiáltvány közismertségének tetőpontját a Második Világháború után érte el, amikor a világ több országában kitörő Vörös Terror nyomán a történelmi műveltség elemeként hirdették, sőt kötelező iskolai tananyaggá tették.

A Kommunizmus terrorának meghirdetése napján érdemes számot vetni a világ polgárságának veszteségeivel…

A kommunizmus több, mint százmilliós – de valószínűleg több mint 120 milliós – népirtása még mindig nem „nyilvános” a nagyvilág közvéleménye előtt. A halálos számadatot pedig a kommunizmus haszonélvezői máig is el is kenegetik ! Hivatalból…

A Vörös Népirtás Atyjai
A Kommunista Holokauszt ideologusainak arcai

Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

Ezzel a Kiáltvánnyal vette kezdetét a Világ Legnagyobb terrora ! A Kommunizmus.

A világ legnagyobb holokausztjának elítélése nélkül nem lehet Rend a világban !

A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett.
A cél az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is az.
A „Frankfurti iskola” ezt világszerte meg is valósítja… a konzumidióták tömeges kinevelésével…

Axiopédia: Mi a kommunizmus?

Művelt polgár sohasem feledheti: A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél, az egészséges polgári világ ledarálása
és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is éppen az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror
– a kommunizmus – volt, az elkövetők és zabrált javakból hízott leszármazottaik pedig büntetlenül ma is köztünk élnek
és tőlünk lopott tőkéjükből dzsenderkedve bomlasztanak kifosztott Hazánkban…
Bűnösök közt cinkos, aki néma…
Törjük hát végre át a hallgatás falát!

E napon mindenkinek ajánlom Doktor Zsivágó filmjét.
Doktor Zsivágó, akinek életét bejárta a Kommunizmus Kísértete…

Borzalom mindez a komcsi rémség ! De… Hogyan is kezdődött ?
Itt egy minden korosztálynak szóló fimélmény : Doktor Zsivágó (1965)

A Kommunista Kiáltvány Napján < A filmhez is nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Kilófaló finomságok

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Tömörkény István: Hétről hétre

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Helyünk és sorsunk Európában

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Péter László: Néprajz, népműveltség

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Balázs Imre: Béketelep története

Kilófaló lakomák

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Péter László: Szegedi tudósítások