2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-01-29 - Ács Gyura bácsi szülinapján – lippentős mög röszkettetős

Ács Gyura bácsi szülinapján – lippentős mög röszkettetős

Ács Gyura bácsi szülinapján jusson Ő eszünkbe!

Emléközzünk rá azzal, amit ránkhagyott!

TÁPAI LASSÚS ÉS FRISSES
ILLENDŐBBEN… SZÖGEDIBBEN: LIPPENTŐS MÖG RÖSZKETTETŐS…

TEREMTSÜNK HÁT HAGYOMÁNYT!

ÁCS GYURA BÁCSI SZÜLINAPJÁN TÁNCOLJUK A TÁNCAIT ! A TÁNCAINKAT !
HA MÖG NEM TUDJUK, HÁT ITT AZ IDEJE, HOGY A SZÜLINAPJÁN MÖGTANULJUK !
No legalábbis itt az idő mögismerkedni Velük !!!

De talán olyan is akad ez országban milliószám, aki azt sem tudja, ki volt Ő ?!

Ács György volt szögedi táncművészetünk utolsó nagy természetös mestöre.
Táncaink áthagyományozója.
Tőle ösmerjük a körösztöző, az olájos, a frisses, a lassús, de még a darudübögős (csárdás) táncainkat is…

Magam mentöttem mög a sírját a végső enyészettől…

Ideje lönne már állami gondozásba vönni és méltón hirdetni a nyughelyén színös örökségét !
Ács Gyura bácsi díszsírhelye – a balvezetők örökén – máig várt magára…

Ács György (1890 január 29. – Tápé – 1967 június 3.) és felesége Molnár Mária a Csongorád megyei – akkor még Szegedtől független – Tápé táncéletének kiemelködő képviselői voltak. Tánckincsünk régi rétegének egyik legfontosabb családját – az ugrós-legényös táncokat – az Alföld keleti-délkeleti részén többnyire az „oláhos” képviseli. „Oláhos”, mert a polgárosultabb magyar nemigen táncolta már a tőlünk „levetett” táncot, így az a szögényebb szomszédra hagyatott. Az „oláhos” legszöbb, legépebb Csongorád megyei változatait a tápai népművész-házaspár előadásai nyomán ismerjük.

E táncfajta szóló alakját is gazdag, változatos formában járta Ács György.
Ahogy Ő nevezte szép ízös tápai-szögedi nyelvén, csakis olájos !

Szívessen tanítottak, és szinte valamennyi színpadi fölkérésnek eleget töttek. Gyakran keresték föl őket néprajzosok, zenetudósok,
néptáncszakértők (Erdős Lajos, Martin György és Török Józsefné), akik 1950 Ígéret havában (májusában) kapcsolódtak be
a Tápai Népi Együttes munkájába.

Ács György és felesége, 1952-ben – még csak 62 évessen…

Ács Gyura bácsi szülinapján – lippentős mög röszkettetős < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Gabonakonyha

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Tápai Antal : Életutam

A hű folyó

A tudás még nem bölcsesség

Péter László: A város cselédje

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

A magyar szürkemarha

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Kilófaló finomságok

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Lakomakönyv