Hírlevéltár
2025-10-20 - TIBET MEGSZÁLLÁSA NAPJÁN…
TIBET MEGSZÁLLÁSA NAPJÁN…
Mag (október) hava 20.-án…
1950-ben – e napon – Kína megkezdte Tibet megszállását… a lakosság mészárlását… a lélegzetelállítóan szép kolostoraik lerombolását…
| Tibet határai száműzött csoportok szerint. | ||||||
| Tibet Kína szerint. | ||||||
| A Tibeti Autonóm Terület (ténylegesen). | ||||||
| India igénye Axai Csin részeként. | ||||||
| Kína igénye a Tibeti Autonóm Terület részeként. | ||||||
| Egyéb, történelmileg-kulturálisan Tibethez kapcsolható területek. |
Tibet közel ötezer méteres átlagos magasságával a Föld legmagasabban fekvő országa.
A Béke Hona volt… A Világháborúban is…
A kínaiak a Budda-hitű kolostorok 99%-át lerombolták Tibetben.
Elloptak, összetörtek, megsemmisítettek pótolhatatlan kincseket, kegytárgyakat, thankát, szobrot…
Ez az a Kína, amely ma is lenézi a „műveletlen európaiak”-at…
Elgondolkodtató, hogy kit is lehet ma „náci”-zni, meg a „fasiszta”-‘zni e beteg torz világban…
Ma mind a Dalai láma, mind a Tibeti Kormány száműzetésben él.

Miniszterelnökük, Loszang Szenge a legfontosabb föladatának Tibeti ügyének békés rendezését tekinti. Támogatja a dalai láma által meghirdetett középút politikáját, amely valódi önrendelkezést (autonomiát) biztosítana Tibet számára a kínai alkotmányban.
(Rohn Alajos kőmetszetén, 1846)
Hazánk fia Kőrösi Csoma Sándor volt az első tibeti szótár megalkotója.
Sajnálatos módon nem szép magyar anyanyelvén, hanem angol nyelven (kora legnagyobb fasisztáinak,
gyarmat- és szolgatartóinak, máig rasszista kirekesztőinknek a nyelvén) követte ezt el.
ÉNEK KŐRÖSI CSOMÁRÓL

E zűrzajos magyartalan napon érdemes idézni Gyalunk
100 esztendős költeményét :
Székely hegyekből messze Ázsiába,
Az ős hazába vándorolt ki ő,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az Idő.
1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi föliratot vésette bele:
„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”
Szótárat is magyar adott Tibetnek e Földön.
Kőrösi Csoma Sándorunk fáradozott rajta, nem a világ valamely nagy hatalma…
Többet is tehetnénk ma Tibetért ! Ha megértjük a tibetiek gondjait, talán a magunkéval is könnyebben megbirkózunk majd.
Szövetségesekre pedig bizony nagy szükségünk van !
A Föld elnyomott népeivel összefogva magunk is többre vihetnénk…
TIBET MEGSZÁLLÁSA NAPJÁN…
Aki viszont maradna csaka magunk szorító belügyeinél, annak ajánlom Kazinczy kedvenc fiát a kivégzése napján :
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
























