2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-10-14 - Zichy Mihály szülinapján

Zichy Mihály szülinapján

MAG (OKTÓBER) HAVA 14.-ÉN …

1827-ben e napon született Gróf Zichy Mihály magyar festőművész, grafikus († 1906)

Zichy Mihály 1840 körül

Pesten Marastoni Jakabnál, majd Bécsben Waldmüllernél tanult.
Zichy Mihály az orosz cári udvar festője volt, aki húszéves korától – néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással – egészen haláláig,
negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban.

Több kirándulást tett a Kaukázusba. Fölkereste azokat a helyszíneket, amelyeket Lermontov műveiből ismert. 
Ezek a költeményei képi megjelenítésére ihlették Őt : A Terek ajándékaA tengeri cárleányA sellőAz angyal.

Szevasztopolon keresztül érkezett Grúzia (Georgia) fővárosába, Tifliszbe. Zichy Ilja Csavcsavadze – az új grúz irodalom megalapítója – baráti körében
meleg fogadtatásban részesült. 

Zichy grúziai tartózkodása kezdetén a haladó khartvéli értelmiség, az orosz forradalmi demokrata eszméktől áthatottan,
nagy tervet kívánt megvalósítani Sota Rusztaveli híres eposzának díszkiadását.
Ilja Csavcsavadze kérte föl Zichyt e képekre, aki önzetlenül, ingyen vállalta e föladatot

Zichy Mihály – 1881, Bécs

»Zichy Mihály életének s művészetének teljes és igaz értékelése mindmáig nem történt meg. Nem könnyű, nem kis feladat ez. Maga Zichy még 1876-ban a következőket írta erről: ”Igazán szerencsések azok, akiknek életrajzát nem hamisítják meg ellenséges, avagy túlzottan baráti kiegészítésekkel, vagyis ilyen balzsamozás nélkül, szellemes tollal és pontos elemzéssel örökítik meg az utókor számára. Csekélységemnek szerencsétlensége az, hogy oly sok oldalról és nyelven ködösítettek el: miért is későbbi életrajzíróm átkozott zavarban lesz a valóság fölismerésében.” Később azt is írta, hogy művészetéről „határozott ítéletet” alkotni csak akkor lehet majd, ha műveit „egybegyűjtve láthatják”. Zichy grafikai alkotásainak száma ezrekre megy: ezeknek azonban csak egy kisebb hányada – nemegyszer csak elkopott fényképről vagy nyomatról – ismeretes idehaza.« (Berkovits Ilona)

Az egyik legismertebb rajza:

Ádám és Éva – Az ember tragédiájában

De a napjainkhoz talán legillőbb látnoki alkotása :

A rombolás géniuszának diadala (1878, Magyar Nemzeti Galéria)

Ajánlott olvasmány :

Ég és föld között

Zichy Mihály szülinapján < Nyisson ide !

Akit meg inkább az intézmények hoznak lázba annak itt van a ma 153 éve alapított

Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Ehető virágok

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Mr. Trianon

Kilófaló finomságok

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

A hű folyó

Péter László: Radnóti Miklós

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Balázs Imre: Béketelep története

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Lakomakönyv

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Kenyér és Bor

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Mária román királynő párizsi követsége

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.