2025-08-29 - Nándorfehérvár veszte napján

Nándorfehérvár veszte napján

A magyar államiságot is fenyegető török betörések során a fényes Nándorfehérvári Diadal 1456 Áldás (július) 4–22 között zajlott.
Erre méltán emlékezik a magyarság, de Európa is a déli harangozással.
A keresztények (magyarok és rácok) Szilágyi Mihály várkapitány vezetésével hősiesen védték a várat II. Meh(e)med muzulmán török hadaival szemben.
A túlerőben ostromló sereg ellenében a fölszabadító Hunyadi János 12 ezer vitéz katonájával hozott reményt,
majd Kapisztrán János 30–35 ezer mezítlábas hites keresztesével közösen győzték le a törököket.

Kevésbé közismert azonban Nándorfehérvár veszte !

A középkori Magyar Királyság déli kapujának ill. annak kulcsának számító Nándorfehérvár eleste 1521 augusztus 29.-én következett be. A várat az anatóliai avagy ázsi(ai) hadak élén a végén már európai erőkkel is kiegészülve vette be Piri Mehmed nagyvezír. A vár kevés védője a magyar meg rác lakossággal együtt 66 napig tartott ki, amit a későbbiekben nem tudott már megismételni egyetlen magyar végvár sem. Nándorfehérvár és két másik kulcsfontosságú vár, Szabács meg Zimony elestével a törökök széles rést ütöttek a déli magyar védvonalon, így megnyílt az út előttük az ország belsejébe. Nándorfehérvárt a muzulmán törökök nagybüszkén át is nevezték arabkodón Dar Al-Dzsihádra, azaz (a) „Dzsihádháza”-’ra (Sz.). Így kezdődött Magyarország végromlása ! Ezért oly jelentős ez a ma már nemigen emlegetett esemény. Bizonyság ez arra is, hogy Dugonics korában még élték a magyar történelmet. Nándorfehérvárat olyannyira elvesztettük, hogy ma már – nem hogy nem Magyarország védbástyája, de – egy másik ország fővárosa.
Nem is (ó)bolgár Belgrád, de rácos Beograd.

Nándorfehérvárat olyannyira elvesztettük, hogy ma már – nem hogy nem Magyarország védbástyája, de – egy másik ország fővárosa,
amelyből még további 3-4 megyényi megszállt magyar területünket is saját közigazgatásuk alatt irányítanak.

Irodalomtörténeti érdekesség, hogy Dugonics András nagy közmondás-gyűlyteményében a vénség a történelmi régiség(é)re utalva : 
„Tudgya: mikor veszett Belgrád.” Vagyis tudja, mikor kezdődött a magyarok (vég)romlása. 1456-ban a magyarok még megtartották (fölmentették) Nándorfehérvárt, – amely ma bevett óbolgár nevén Belgrád – de egy háromnegyed századra rá végleg el is vesztettük.

Nándorfehérvár veszte napján < Nyisson ide !

Oly "szerencsés" volt ez a nap, hogy erre időzette a szultán 

Mohács napját is...

Aki pedig bővebben olvasna e korról, annak itt van :

Wathay Ferenc meg a Hosszú Háború

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!