2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-06-21 - Verecke táján… meg azon is túl – 2025-ben

Verecke táján… meg azon is túl – 2025-ben

Nap (június) hava 21.-én jelent meg először a Verecke táján

A szűntelen dúló Etelközi Zűrben forrón együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel …
Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”…

A hazatérő Kárpátaljával végre békét köthetünk! … a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete)

Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a nemzetközi „Nagy Magyar Magányban” 
a KÁRPÁTALJÁt visszavárva családjával meg minden cimborájával büszkén szavalja…

Verecke táján

Bízó hadi néppel
Itt tanyázott Árpád.
Nagy hegyeknek ormán
Titkait kitárta
Előttük a Kárpát.

Sátoruk ponyváját
Remény dagasztotta.
Nem is volt ilyen szép
Magyar Fiatalság,
Ezer évek óta.

Nagy Magyar Magányban
Én ma gyászban élek,
Diadalmas útját
Keresem – kivárva –
Régi Vereckének !

Juhász Gyula e költeménye a Máramarosmegye 1907 június 21.-ei számában jelent meg először.
Azután csak az 1963-as Juhász Gyula összes versei kritikai kiadás-ban újra…
Azóta meg csak folyton elhallgatják a magyar (?) irodalom-órákon… Most, mikor a kegidőszerűbb…

Magyar Hazatérés – Hét Vezérünk honbatérésének – ezerszáz-esztendei (millecentenáriumi) emlékműve a Vereckei hágónál (Varga A képe)

Bűnösök közt cinkos, aki néma…

Törjük hát végre át a hallgatás falát !

No és mi van még Vereckén túl … ?!

Ott bizony vén Szittyaország vadúl…

Ady költeményét ajánlom még itt. Hisz Ő még emlékezett az Ősi Földre meg az Ősi Nászra…
Habár az Aszói Tenger nevét eggyetlen eggyszer sem tudta tisztességgel leírni magyarul, csak oroszkodón értelmetlen Azovnak,
mégis javaslom ADY ENDRE: A DÁL-KISASSZONYOK NÁSZA költeményét ma minden Magyarnak !

Ukrajna ?! Magyarul is mondhatjuk : Etelközü ! Hát miért is ne mondanánk ? Mindíg Magyarul !
Etelközünk örökén az Aszói Tengerrel…
A Mi Tengerünkkel… Ajánlom hozzá a saját terképem is :

Krisztus előtt a Kirim urai mi vagyunk, a Kimmer Szittyák (Скифы в Крыму), szürkéslilával meg a Májóták (Меоты),
akiktől Hunor meg Magor népe (a Majótiszi mocsarakban) asszonyaikat vették. Zölddel a Taurok, azaz a Tauri szittyák vagy Bıka-Szıttyák népe (Тавры), akik a szittya Kimméria, hellén-görög Taurida (Ταυρίδα) nevét is adták. Érdemes ezt alaposabban is átgondolni !!!

Azután meg ahogyan a kis zongorkodó pöcsripacs (Zelenszkij) – Der Pimmelpianist – örökkön rebegi : Mindent vissza !!!

Hát legyen !
Eggy falut sem adunk nékik !

Verecke táján… meg azon is túl – < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Tápai Antal : Életutam

Varga András: A régi Szeged

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Juhételek

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Cukor Blues

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Mária román királynő párizsi követsége

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998