2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-01-07 - Cukor Adolph szülinapján

Cukor Adolph szülinapján

Förgeteg (január) hava 7.-én… e napon…

1873 január 7.-én született Zemplénországban, vagyis a Zemplén vármegyéhez tartozó Ricse településen Cukor Adolph
a későbbi Adolf Zukor, magyar zsidó származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója,
a világhírű hollywoodi filmgyártás eggyik megteremtője.
Zukor úr készítette Amerika eggyik első nagyjátékfilmjét, The Prisoner of Zenda-t, 1913-ban.

16 évesen eldöntötte, hogy kivándorol az Egyesült Államokba. 1891 március 1.-jén hajózott ki Hamburgból a Rugia nevű hajón, 
és március 16.-án érkezett meg New Yorkba, Adolf Zuckery néven.

Amerikában fölfedezte a filmben rejlő nagy üzleti lehetőséget. 1903-ban unokatestvére, Max Goldstein, megkereste,
hogy adjon neki kölcsönt egy moziba való befektetéshez.
Zukor 1904-ben társult a cégbe, amely háromperces mozifilmeket kínált egy penny bedobásáért. Akár a mai tiktok...

Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky Feature Film Company filmcégével, az egyesülésből jött létre a Famous Players-Lasky filmgyár.
A fúziót követően a nagy tekintéllyel rendelkező zsidó magyart választották elnökké. Így kezdődött a Paramount Pictures története.
1932-ben tönkrement, de talpraállt…

Adolf Zukor 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott. A századik születésnapját a világ ünnepelte.
103 évesen húnyt el, példázatul arra, hogyan is lehet hosszú, tartalmas és teljes életet élni magyarként, zsidóként… Amerikában… 

Zemplén vidékén alig egy 50 km-es körben született 3 nagy Hollywoodi filmgyár alapítója is …

Zemplénország… Magyarország vármegyéje, ahol Cukor Adolph született… a Cigándi járásban…

Ma Ricse egyik nevezetessége az Adolf Czukor által adományozott Juhász-kút szoborcsoportja:

Adolf Zukor Los Angeles-ben húnyt el 1976 június 10.-én.

Cukor úr szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Gulyás László : Edvard Bened

Globalizációs végjáték

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Írások a Nagyárvízról

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Cukor Blues

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Tápai Antal : Életutam

Szeged (magyar)

Vadételek

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Balázs Imre: Béketelep története