2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-11-15 - „Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján

„Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján

Enyészet (november) hava 15.-én e napon…

1855 Enyészet (november) hava 15.-én született Bársony István Sárkeresztesen.

Újságíróként, íróként… 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra…

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta : I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon maga Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a fölfedezőjének. Első könyve a Százszorszépek. Jellegzetes vadásztörténeteivel aratott sikereket. Írásai ritka gazdagságú természetismeretről tanúskodnak. Bársony István száz esztendő távlatából is Hazánk első számú vadászelbeszélőjének mondható.
Sokáig Fekete Istvánt is Hozzá hasonlították és a „második Bársony” néven emlegették… ami bizonyára azért is bántotta Őt, a Feketét, mert Ő a „második” csak politikai (antimagyar komcsi) üldöztetése révén lett oly Bársony-os… Hiszen a Zsellérekkel már (a Vörös Terror ellenében) egészséges magyar kiállásáról is bizonyított ! Milyen érdekes, hogy Bársony is épp a Proletárokkal futott be !

Hitvallása így szól: „A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.

Életében 46 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható e 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető föl. Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban. Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

A 70. születésnapján az Ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett. Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a közélet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

„Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szárnyas ételek

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Mé piros a gólya csőre?

Helyünk és sorsunk Európában

Tömörkény István: Hétről hétre

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Bogár László : Bokros újratöltve

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Mangalica

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Magyarország felszámolása

Lakomakönyv

Globalizációs végjáték