2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-09-19 - A kefír – magyarul a kepír

A kefír – magyarul a kepír

Az idegenkedő nevén kefir vagy kefír, helyesebben, magyarabban kepír vélhetően a Kaukázus északi részéről, a hajdani Hungaria Maior tájáról származó tejszármazék, vagyis tejtermék, amely nem csupán tejsavbaktériumokal, hanem élesztőgombákkal is él.

kefír szót ma orosz eredetűnek tudjuk, a кефи́р szó nyomán, amely észak-kaukáz(us)i gyökerekből sarjadt. 
A közvetlen töve talán a kartvéli (grúz) კეფირი (k’epiri), valamint a szintúgy rokon kolkhiszi nyelvekhez tarozó mingréli ქიფური (kipuri) lehet. Ez bizonyosan az ótörök köpür tővel meg a magyar köpüléssel rokon szó. Így valószínűbb, hogy a kartvéli nyelvekbe is tőlünk került… Vagyis magyar menevényszó…

De szóba jöhet eredetként a jász-rokon oszét къӕпы (k’æpy) meg a karacsáj-balkár гыпы (gıpı) is. No persze ezek a nyelvek is az Ászak-Kaukázokban élnek. (Az oszét az északi meg a déli lejtőjén is.)

A középső hang p-ből f-be fordulása alapján könnyen lehetséges, hogy az arab كِفِير (kifír)-en keresztűl jutott, talán arab kereskedők közvetítésével az e térségben idővel eluralkodó oroszba e szó a Kaukáz(us) vidékén. Illőbb magyar neve lenne p-vel a kepír vagy kepür szó.
Magyar ne arabkodjon, de ne is oroszkodjon ! Ne kefírkedjünk !

kepírt mint terméket és a nevét a legújabb korban Európába eljuttató oroszoknak köszönhetően ma többnyire tévesen kefír (кефи́р) alakban ismerjük. Az oroszok azt a leigázott kaukázusi népektől vették át, talán arab kereskedőktől, de a szó végső eredete máig sem tisztázott. A török rokonsága minden esetre igen érdekes : az ótörök, de ma is élő ‘habzik’ jelentésű köpür alakkal mindenképpen összefüggésbe hozható. Az ótörök ‘megduzzad’, ‘földagad’, ‘tajtékzik’, ‘habzik’ jelentésű köp- alapszó a magyar köpül igére, ill. annak köp– tövére vezethető vissza. 

Kepírszemcsék azaz kepírgomba-gom(b)olyag(ok) – a kepír oltója

A régi szittya (történelemhamisító szóval nomád) magyarság készített a tejből tejfölt, írót, vajat, kumiszt és túrót is. Meg is volt az ezen ételek elkészítésére vonatkozó cselekvő igénk is. A túró erre a legélőbb bizonyság : a tejet addig túrjuk, amíg túró lesz belőle. Beteg napjainkban bár a vajat meg a túrót is gyárakban készítik, régen – természetesen – az asszonyok köpülték meg túrták. Talán az ősi magyar szavunkat is őrző kepírt vagy köpírt is tőlünk tanulta a török világ is, csak téveteg nyugati kényeskedésünkben már elfeledtük azt. A hajdan a Kaukázoktól északra élő Magyarország (Hungaria Maior) is ezt a vélekedésemet támogatja…

Mondjuk éa egíük hát illőbben, magyarul p-vel : kepír képpen !

A kefír – magyarul a kepír < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Balázs Imre: Béketelep története

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Aranyszarvas földjén

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Dankó Pista

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Globális uralmi rend

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Péter László: A város cselédje

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Bogár László : Bokros újratöltve

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Kilófaló finomságok

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Veress D. Csaba: A szegedi vár.