2026-10-14 - Zichy Mihály szülinapján -

Zichy Mihály szülinapján

MAG (OKTÓBER) HAVA 14.-ÉN …

1827-ben e napon született Gróf Zichy Mihály magyar festőművész, grafikus († 1906)

Pesten Marastoni Jakabnál, majd Bécsben Waldmüllernél tanult.
Zichy Mihály az orosz cári udvar festője volt, aki húszéves korától – néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással – egészen haláláig, negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban.

Több kirándulást tett a Kaukázusba. Fölkereste azokat a helyszíneket, amelyeket Lermontov műveiből ismert. 
Ezek a költeményei képi megjelenítésére ihlették Őt : A Terek ajándéka, A tengeri cárleány, A sellő, Az angyal.

Szevasztopolon keresztül érkezett Grúzia (Georgia) fővárosába, Tifliszbe. Zichy Ilja Csavcsavadze – az új grúz irodalom megalapítója – baráti körében
meleg fogadtatásban részesült. 

Zichy grúziai tartózkodása kezdetén a haladó khartvéli értelmiség, az orosz forradalmi demokrata eszméktől áthatottan, nagy tervet kívánt megvalósítani Sota Rusztaveli híres eposzának díszkiadását.
Ilja Csavcsavadze kérte föl Zichyt e képekre, aki önzetlenül, ingyen vállalta e föladatot

»Zichy Mihály életének s művészetének teljes és igaz értékelése mindmáig nem történt meg. Nem könnyű, nem kis feladat ez. Maga Zichy még 1876-ban a következőket írta erről: ”Igazán szerencsések azok, akiknek életrajzát nem hamisítják meg ellenséges, avagy túlzottan baráti kiegészítésekkel, vagyis ilyen balzsamozás nélkül, szellemes tollal és pontos elemzéssel örökítik meg az utókor számára. Csekélységemnek szerencsétlensége az, hogy oly sok oldalról és nyelven ködösítettek el: miért is későbbi életrajzíróm átkozott zavarban lesz a valóság fölismerésében.” Később azt is írta, hogy művészetéről „határozott ítéletet” alkotni csak akkor lehet majd, ha műveit „egybegyűjtve láthatják”. Zichy grafikai alkotásainak száma ezrekre megy: ezeknek azonban csak egy kisebb hányada – nemegyszer csak elkopott fényképről vagy nyomatról – ismeretes idehaza.« (Berkovits Ilona)

Az egyik legismertebb rajza:

De a napjainkhoz talán legillőbb látnoki alkotása :

Zichy Mihály szülinapján < Nyisson ide !

De ugyan ezen a napon született ...

A Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem < Nyisson ide !

1872 október 14.-én a magyar képviselőház, majd 15.-én a felsőház is megszavazta az 1872. évi XIX. törvénycikket, amely a kolozsvári székhelyű tudományegyetem létrehozásáról rendelkezik, és amely egyetem 1872 november 10.-én ünnepi üléssel meg is kezdte működését
Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem néven.

1881 január 14.-én kapta a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet, és örök időkre megalapítottnak nyilváníttatott.
Az egyetem első rektora Berde Áron. Az egyetem negyedszázad alatt a magyar tudományosság egyik legfontosabb fellegvárává vált.

A „BUJDOSÓ EGYETEM”

Az 1918-as őszi félévre 2226 hallgató volt beiratkozva. 1919-ben a tavaszi félévre 2570 hallgató iratkozott be. Ez utóbbiak 83%-a magyar, 12%-a oláh és 5% német vagy szász nemzetiségű volt. Az oláh (történelemhamisító nevén „román”) megszállás után az egyetem ígéretet kapott, hogy zavartalanul folytathatja tevékenységét, miközben a háttérben már folytak a kisajátítási előkészületek és a diákok zaklatása a hatóságok által.

1919 május 10.-én az egyetem vezetősége ultimátumot kapott a megszálló oláh (történelemhamisító nevén „román”) hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, illetve két éven belül kezdjék el románul tartani az előadásokat. A tanárok ezt a lehetőséget egyöntetűen elvetették arra hivatkozva, hogy a békeszerződés megkötése előtt törvénytelen ez az utasítás. Május 12.-én az oláh (történelemhamisító nevén „román”) hadsereg behatolt az egyetem épületébe, a tanárokat és diákokat kiűzték az utcára. Csupán személyes holmijukat vihették magukkal.

Az elmenekült egyetem, a „Bujdosó Egyetem” rövid budapesti kitérő után, 1921 és 1940 között – Kolozsvár hazatéréséig – Szegeden működött.

A „HAZATÉRŐ EGYETEM”

Az 1940 augusztus 30.-ai második bécsi döntést követően az egyetem részben hazatért, visszatért Kolozsvárra, és egy új karral,
a közgazdaság-tudományi karral bővült.

A Szegeden maradt egyetem-rész ezután fölvette a Horthy Miklós Tudományegyetem nevet.

Az egyetem tanszékein többnyire olyan tudós professzorok munkálkodtak, akik azt vallották, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül Erdély minden odavaló embernek hazája. Ezek a professzorok fordultak szembe 1944 tavaszán a Sztójay-kormány zsidóellenes intézkedéseivel, és ugyancsak ők voltak azok, akik 1944 szeptember 29.-én, amikor a magyar kormány elrendelte Kolozsvár kiürítését. Az egyetem vezetői az intézkedésnek ellenszegültek. Az egyetemi tanács szeptember 16.-án úgy határozott, hogy tekintettel a kolozsvári magyarság minden társadalmi osztályhoz és vallásfelekezethez tartozó képviselőinek kérésére, az egyetem a helyén marad, és osztozik az erdélyi magyarság sorsában. Szeptember 17.-én pedig az egyetem óvóhelyén megnyitották a tanévet.

1944 őszétől, amikor Kolozsvár már szovjet és oláh (történelemhamisító nevén „román”) megszállás alatt volt,
nevében már nem viselte Ferenc József nevét…

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!