www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 01.-e - Egyed, Egon, Tamara neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-08-11 - Lámpások

Lámpások

E napon olvashatták eleink először …

Lámpások

Emberszemek, ti lángok a sötétbe’,
Kis tolvajlámpák és nagy phároszok,
Botorkálva az éjből örök éjbe
Én dalt dúdolva, rátok gondolok.
Egy zöldes fényre, amely annyiszor vont
Borús mámorba tavasz-esteken,
Mint pillangót a tűzbe furcsa hóbort :
Lidércem lángja, nem gyúlsz már nekem.
És gondolok egy tiszta, kék világra,
Mely nefelejcsként mosolygott reám,
Apám szemére : Áldott, (r)Égi Lámpa,
Melytől kitárult száz gyermek Szezám !
És gondolok a hű Anyai Mécsre,
Mely virrasztott fölöttem éjeken
S a lázam leste aggón és remélve,
Ó, ez a fény volt glóriám nekem.
És gondolok sok lámpásra, mely orvul
Kacsintott rám és zsákutcákba csalt,
Sok gyűlölséges lángra, mely a bosszú
Olaján égett, sok dölyfös paraszt
Tekintetére, aki úri gőggel
Nézett le, mint valami idegent,
Engem, ki nyirkos és sötét ködökben
Világokat gyújtottam s hiteket.
Sebaj, elmúlnak egyszer arcaik,
Ők elalusznak gyorsan és örökre
S én tovább látom, lenn is, a rögökbe’
Egünk Örök Testvérlámpásait !

Lámpások – Először a Magyarság 1923 május 13.-ai számában jelent meg, majd a Testamentom (1925) kötetében (67-68.o.). Azután a Szegedi Szemle 1929 május 18.-ai számában…

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… régi viták tárgya volt ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

E szobra talpára elférne akár a Lámpások is… világítva…

A talapzati „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem, ahogyan Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: 
„Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, maguk sem jutottak tovább a címénél ! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma ott !”

Lámpások

Hallassuk hát Gyalunk verseit ! Sőt ! Láttassuk is Gyalunk verseit !

E költeménynek méltó helye lenne ma márványba vésve – de legalább kőbe, talán üvegbe öntve, éjeken át a vers soraival világítón – valahol a Tisza szögén… Szögedön…

A Tisza partjára, vagy partmenti házfalára illik e kedves költemény !

Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers ! A Magyar Költészet…

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte
A Nap lemente nyomán a csillagok keltével jön a Hold fölkelte… meg a Költe-kelte

Lámpásoknak valóban világítania kell ! Mert mindenkinek látnia kell !
Valahol sötét helyen, hogy a Lámpások legyen a fény e helyen !!!

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Láttassuk, hogy lássuk, hallassuk, hogy hallhassuk hát Gyalunk költeményeit !

Lámpások < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Bogár László : Bokros újratöltve

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Tápai Antal : Életutam

Gabonakonyha

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

George Soros - könyvhirdetés

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Péter László: Szegedi számadás

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Kilófaló finomságok

A leves hazudik

Juhételek

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború