www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 01.-e - Tünde neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-05-12 - Az Ősi Szent Tűz !

Tisza szögén – Az Ősi Szent Tűz !

Ígéret hava 12.-én… e napon íródott… ill. tisztázódott…

Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol lankás dombok koronázzák
Az alkonyvéres egeket.

Én a Tiszának és Marosnak
Szögében élek álmodón,
Hol Attila, Ajtony robogtak
Valaha vemhes táltoson.

Az Ősi Szent Tűz szürke hamvát
A szél szívembe szórja itt,
Keresem a Turáni Nagyság
Örök, konok Magyarjait.

Keresem a kialuvó láng
Maradék üszkét az egen
S a Hun Király bús koporsóját
Magyar Folyó mélyébe, lenn.

Tisza szögén – Először a Délmagyarország 1920 május 13.-ai számában jelent meg, majd a költő beválogatta Nefelejcs kötetébe (61.o.) is…

E költemény egyszerű A-B-A-B rímképletű, de furcsa és Gyalunktól szokatlan, hogy a 3. sor kilóg e rendből, nem rímel semmire se, míg a többi versszak azonos sorai meg igen ! Az A-B-A-B rímképletét helyreállítandó ajánlom – Hármas Halmainkra is utaló – a következő korrekciót:
„Hol dombok őrzik koronáúl” […] Így az első versszak még inkább kezdőrímezőn (alliterálón)…

Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol halmok őrzik koronáúl
Az alkonyvéres egeket.

Sajnálom, hogy ezt már Gyalunkkal e Földi Életben nem tisztázhatom…

A „Tisza szöge” utal Szöged város néveredetére is… Szeged – a helyiek nyelvén Szöged – ugyanis a Tisza nagy, éles kanyarjában,
azaz a „Tisza szögén” áll, de inkább fekszik ma is…

Kupa természetesen Koppány, a méltatlanul „áruló”-ként fölnégyelt Hiteles Árpád-Örökös. A költemény szerint a két emberöltővel későbbi Vata vezérrel,
az Ős-Hit „lázadó”-jával a Dunántúlon esett el.

A germanista klerikális terrorral folyvást „Vata féle pogánylázadás”-ként emlegetett magyar ellenállás és szabadságharc valódi magyar megjelölése Vata-szabadságharca !!! Szégyen, hogy bő 3 évtizeddel az állítólagos rendszerváltás után Vata vezérünk emlékezete – Vata Lázadása, Vata Fölkelése, magyarul szabadságharca – helyett még mindig a Magyar Világot fölforgató – ezzel török terítékre tékozló – Dózsa (György) pusztulatos örökségét viseli minden városunkban és a legkisebb falvainkban is eggy-eggy utca neve !

Attila hun királyunk pedig – akitől az Árpád-ház is származtatja magát – a több, mint fél ezredévvel későbbi Ajtonnyal a Dunáninnen 
a Hun-Magyar Őshit vértanú bajnokai voltak.

Csanád vezér meghódoltatja Ajtonyt (1028-ban) – dombormű Szegeden a Dóm téren (Sz.)

Ajtony a Szegeddel – vagyis a Tisza szögével – szemközt a Tisza-Maros szögének, ill. az azon túli területeknek az ura volt,
amíg Csanád vezér meg nem hódoltatta…

Az Ősi Szent Tűz bizonyára ősi szittya tűzhitünkre, talán Zóroasztári Fényhitünkre utal…

Tűztemplom Bakuban 1865-ben – A journey from London to Persepolis

Turáni Nagyság pedig Turán vidékén volt hajdani, regebeli őshazánkra és annak fénye hírére vonatkozik…
Megjelenik ez TURÁN UTÁN költeményében is…

Tisza szögén – Az Ősi Szent Tűz < Nyisson ide !

Aki pedig magasabb tudományra vágyik, annak is van mit ünnepelnie ...

A Nagyszombati Egyetemünk alapítása napján < Nyisson ide !

E NAPON… ÍGÉRET (MÁJUS) HAVA 12.-ÉN…

1635-ben e napon alapította Pázmány Péter esztergomi érsek a magyar Fölvidéken a Nagyszombati Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét.

Pázmány Péter 

 

 

 

Eleinte két – bölcsészeti és theológiai – fakultással működött; 1667-ben kezdődött meg az oktatás a jogi, 1769-ben pedig az orvosi karon is. Ezzel Nagyszombat teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált.
Plenck József Jakab szembajokról írt művét még japán nyelvre is lefordították.

A Nagyszombati Egyetem

A jezsuita rend megalapításától nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kor színvonalának megfelelő, központilag irányított oktatási intézményrendszert hozzon létre, hogy ezzel is segítse a római kathólikus egyház befolyásának növelését.

Nagyszombat latinul Tyrnavia, németül Tyrnau, tótul ma (is) Trnava

Egyetemünk a Fölvidéken, Nagyszombatban 1777-ig, költözést előíró Mária Terézia rendeletéig maradt. Azután Budán indult meg az áthelyezett egyetemi képzés…

Az egyetemet 1777-ben költöztették át Budára, majd Pestre. Ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. (1969-től viseli Semmelweis Ignác nevét).

A korszerűsítés munkáját – a fölvilágosult abszolutizmus jegyében – a bécsi kormányhatóságok végezték. Az oktatásügyet szigorúan politikai kérdésként fogták fel. Mária Terézia szakértői Gerard van Swieten vezetésével 1749 és 1756 között a Bécsi Egyetemen hajtottak végre reformokat, s ennek nyomán indult meg a Nagyszombati Egyetem átszervezése is.

Nagyszombatban azóta nincs egyetem…

Talán érdemes lenne végre visszatérnünk nekünk,
Egyetem-Alapító Magyaroknak !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Az Adriától Amerikáig

Mária román királynő párizsi követsége

Kenyér és Bor

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Bogár László : Bokros újratöltve

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Péter László: Néprajz, népműveltség

Magyarország felszámolása

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Bogár László : Örvényben

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Juhételek

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Mé piros a gólya csőre?