www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 01.-e - Tünde neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-05-11 - Konsztantinápoly alapítása napján

Konsztantinápoly alapítása napján

ÍGÉRET (MÁJUS) HAVA 11.-ÉN

330-ban e napon I. (Nagy) Konsztantin megalapította Konsztantinápoly városát.

Konsztantinápoly (Byzantium) távlati képe (rekonstrukció)

Volt persze a fontos fekvésű, hatalmas városnak régen már elődje : Büzánc, azaz Büzantion, latinosan Byzantium, amelyet eredetileg a megarai görögök alapítottak i. e. 667-ben. Büzasz (Βύζαςkirályról nevezték el, és a mai Sarayburnu (Szeráj csúcs azaz Palotacsúcs vagy Palotaszög) területén épült.

Róma bukása után ez a város meg a hozzá tartozó birodalom maradt Róma… a keleti Róma…

Konsztantinápoly a Büzánci időkben

A görögök bár mára már régen elvesztették, mégsem hajlandóak máshogyan nevezni, csak Konsztantinúpoli azaz Κωνσταντινούπολη !
Aki ezt elolvasni nem tudja, az a táblák alapján nem is talál el Görögországból az Örök Városba …

Messze jutott e Város híre… egészen a vikingekig… meg is látogatták hát…
Miklagardr : Büzánc avagy Isztanbul a varangok nyelvén, az ó-norsz Miklagarðr „mikill” ‘nagy’ „garðr” ‘fal’ vagy ‘erőd’ az izlandi szágákban,
mai izlandiul Mikligarður, feröeriül Miklagarður.
A szláv nyelveken Carigrad néven ismerték…

De nem ők jelentették a legnagyobb veszélyt…
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése egyre fojtogatóbb gyűrűbe fogta e Várost…

II. Mehemed szultán foglalta el végül Konstantinápolyt 1453 május 29.-én.
Magyar Dicsőség, hogy 3 évvel később ugyanez a sereg, ugyanazokkal az ágyúkkal nem bírta bevenni a mi Nándorfehérvárunkat…

NÁNDORFEHÉRVÁR DIADALA – Nemzeti Ünnepünk !

Nándorfehérvár Diadala a magyar határvár fölszabadítása…
Egy Magyar Világban illendően ünnepelnénk és táncolnánk Nagy Nemzeti Ünnepünket̷…

Büzász – Büzantion – Bizánc < Nyisson ide !

Utóiratul – Költészetre hangolva :

Gyalunk költeményeiben is megjelenik Bizánc a szokatlan „Bizanc” alakban,
ostromlójával, a legerősebb görögöt is legyőző Botond alakjával…

Botond apánk Bizancban

Botond apánk zömök, konok magyar volt,
Turáni vére még lobogva lángolt,
Országokon által vígan barangolt.

Szerette a színes, hímes világot,
Bár napkelet volt ringató bölcsője,
De lelke dús és bús Nyugatra pártolt.

A németet rajongva vágta, ölte
S a Rajna nektárját buzgón kiitta.
Temérdek szolgát küldözött előre.

Nótásszavú volt s barna arcú szittya,
Kemény kaland volt néki ez az élet
És lángborát mély áhítattal itta.

Megtette, amit egyszer eltökéllett,
Asszonyt ölelni és ellent levágni :
Így jó a világ és így szép az élet !

Szeretett ő nagy messze földre járni,
A Dómok drága kincsét megcsodálta
(És nem röstelte az iszákba vágni.)

De vérét sem kímélte vad csatákba.
Az unalom: csak ez volt öldösője,
Az unalom a halál nyirkos ágya.

Darumadár nem vár a kora őszre,
Botond apánk is fényes Délre tartott,
A Harc Turulja szállongott fölötte.

Meglátogatta a pompás Bizancot,
Hol İsten a császár, a népe szolga,
Vágyott kalandot, tornát, harci sarcot.

De zárva volt az aranyszárnyú porta
S a kurjantását nem hallotta senki,
De bárdcsapását minden meghallotta !

Bement bosszús Botond, nem félt bemenni,
Szemét az új, szűz csudákon feledte,
Bizanc a minden és a többi semmi !

Itt selymesebb a színes szoknya selyme,
Aranyosabb a glória a képen,
Itt szebb a nőtest és a férfielme.

Hej, ez a Bizanc az elveszett éden,
Botond apánkat a hideg kirázta
Csodát csodáló gyermek gyönyörében.

Mit vinne el a büszke, dús Bizancból ?
Nem aranyat, az Nyugaton is sárga,
Nem boritalt, az Keleten is lángol.

Egy sugarat egy asszony mosolyából.

(Juhász Gyula, 1908)

A … lángborát mély áhítattal itta … ősi tűztiszteletre… mágos(z)i tűzvallásra utal…

Ajánlott olvasmány :





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Halételek

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Mária román királynő párizsi követsége

Cukor Blues

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Mangalica

Bogár László : Bokros újratöltve

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Globális uralmi rend

Péter László: Szegedi számadás

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Tóth Béla

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar