2024. Ígéret hava (Május) 02.-a - Zsigmond, Atanáz neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Zsigmond napja

Hírlevéltár

2024-03-13 - A Nemzeti dal – ma

A Nemzeti dal – ma

Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.

Petőfi szavalja a Nemzeti dalt – Zichy Mihály képén.

Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett…
Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is volt.
Komolyabb iskolákban meg napi egy vers volt a norma. Edzeni az emlékezetet így lehet !

Ma már a gyermekeink tankönyveiben a Nemzeti dalnak is csak csonka részlete található…
A pitty-putty, a zsibbasztó kütyük korában a „túlterhelt” gyerekeknek már „megterhelő” lenne e vers tanulása meg tudása is ? – Ha rájuk hagyjuk,
ha a közlustaságra bízzuk, úgy ez csak tovább fajul. A „modern” digitális agymosás a hazaszeretet esküdt ellensége.
Ha nem figyelünk rá, gyermekeink mivel is ütik el idejüket a világhállón, úgy a legsötétebb erők kezére hagyjuk veszni őket,
melyek elnyelnek minden valós értéket. Így fakul ki lelkünkből lassan a hazaszeretet szép virága is…

Nagy „szerencsénkre” és még nagyobb örömünkre Pefőfi eredeti kézirata fönnmaradt:

Így végre helyreírhatjuk és olvashatjuk évszázados tévedéseinket is!

Öregapám a „Talpra magyar”-t már négyévesen szavalta ! Ez legrégebbi fényképe 1905-ből.

Ugyanígy elsőszülött Bendegúz fiam is szavalta e verset mát ötévesen…
De hatévesen a többi gyermekem is mind tudta már.
Hát ugyan mi akadályozna meg bárki mást ?!

A Nemzeti dal – ma < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Helyünk és sorsunk Európában

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Oláh Miklós: A Csillagépület

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Varga András: A régi Szeged

Bioételek gabonából

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Az Adriától Amerikáig

Magyarország, a vonakodó csatlós

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

A magyar szürkemarha

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre