2024. Ígéret hava (Május) 02.-a - Zsigmond, Atanáz neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Zsigmond napja

Hírlevéltár

2023-11-22 - 150 éves (lenne) a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa

150 éves (lenne) a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa

A mai napon éppen 150 éves (lenne) Bartoli, a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa…

Matteo Giulio Bartoli Albonában, az Eisztrián született 1873 Enyészet (november) hava 22.-én.

Szülőhelye (nyelvi) szelleméhez méltón az olasz nyelv rokonkörét kutatta a Isztrián, 
amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt.
Ma horvát megszállás alatt áll. Bár a magyarnak éppen annyi joga lenne hozzá !

Tito tömeggyilkos partizánjainak népirtása nyomán mind a dalmát nép, mind az (e)isztrióta nép eltűnt. Említésre méltó,
hogy a legutolsó osztrák-magyar népszámlálás szerint 1910-ben szinte minden (e)isztriai városban,
az Adria-parton 90% fölötti volt a talján avagy olasz (az (e)isztrióta) jelenlét. Azóta a 10%-ot sem éri el sehol…
Az is említésre méltó, hogy ahol nem volt 90%-os talján (olasz) jelenlét, ott a kisebbséget osztrákok és magyarok (nem pedig horvátok) adták.

Az osztrák-magyar népszámlálás 1910-ben az (e)isztriai anyanyelvűeket is talján (olasz) nyelvűként jelöli pirosas színekkel.
Megjegyzendő : az (e)isztriai nyelvet nem ismerték el sohasem…
Az (e)isztrióta nagyjából a Leme (ma Lim) csatorna, vagyis az Isztria (horvátkodón csak Isztra) nyugati partjának fjordja két partjától lefelé számíthatjuk.
Bartoli szülőhelye, Albona (horvátkodón Labin) nagyjából az Isztria keleti közepének narancs foltja.

A legkevesebb lenne, hogy Bartolinak szobra és emlékháza álljon ma Albonában !
Ezt indítványozom a 150. szülinapján.

Giulio Bartoli A Dalmát (nyelv) azaz Das Dalmatische (1906) tanulmánya az eggyetlen teljes átfogó leírása
az azóta kihalt dalmát nyelvnek...

A dalmát nyelv hajdani nyelvjárásainak központjai

A dalmát városok : Zára dalmátul JaderaTrau dalmátul Tragur, Traù, Spalato dalmátul is Spalato, Ragusa azaz Ragúza
dalmátul Raugia vagy Ragugia [ejt: Raúdzsa vagy Ragúdzsa], és Kattaró, dalmátul Cattaro, mind saját tájszólással rendelkeztek.
Veglia szigete, dalmátul Vikla, meg Crepsa és a rab Arba is mind dalmátul beszélt...

150 éves (lenne) a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Cukor Blues

Tápai Antal : Életutam

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: Néprajz, népműveltség

Szeged (magyar)

Ehető virágok

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Halételek

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

10 nap az Iszlám Államban

Manipulált mértéktelenség

A tudás még nem bölcsesség

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Szárnyas ételek

Péter László: József Attila Szegeden