2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2023-12-23 - Magyar karácsony legendája

Magyar karácsony legendája

Mikor a szenteste kapuját kitárja,
Indul a ködben a betlehemi árva,

Akit kitagadtak, akit megtagadtak,
Mikor földünkre a poklok leszakadtak.

Megindul a ködben, elindul az estben,
Mellette az angyal aranyszárnya lebben.
Száll, suhan a gyermek, gyémánt csillagokra,
Gyémánt csillagokról földi, bús ormokra.

Odaszáll először, hol az éj sötétebb,
Feketébb a gond, és hol a nyomor mélyebb,
Hol a tájnak minden kincsét elorozták,
Gyászos ormaidra, szegény Magyarország !

És megáll a Tátrán, melynek örökzöldje
Valaha elindult boldogan a völgybe,
Ment, mendegélt vígan az erdő, fenyves,
Karácsonyi dísznek magyar gyerekekhez.

Áll a Gyermek ott fönn, nagyon fáj a lelke,
Visszagondol régi, szelíd Betlehemre,
Betlehem után a komor Golgotára,
Nagypéntek után, a víg föltámadásra…

S a legszebb fenyőt, mely örökzölden ott áll,
Kezébe ragadja, s gyémánt csillagoknál
Gyújtja gyertyáit meg, mint valaha régen
Csodaszarvas arany lángját a regében.

És a szent, örök fát emelve magasra,
Pozsony, Kassa, Várad fölött lobogtatja,
Kolozsvár, Arad és Szabadka világol
Betlehemi fényben a karácsonyfától.

Vándorok a földön, pásztorok e tájon,
Ámulnak az égi csodaragyogáson,
Virrasztók, vigyázók ajkán zeng az ének:
Dicsőség magyarok örök İstenének !

Angyalok, mártírok, hitvallók felelnek:
Békesség e földön magyar embereknek !

Juhász Gyula

Bozó Gyula, szögedi rajzoló köszönti Karácsonykor tépett népünket
az Erdélyt puttonyában hazahozó angyalkával…

Magyar karácsony legendája– Először Trianon Karácsonyán jelent meg, a Szeged lap 1920 december 25.-ei számában,
ezután három évvel közölte a megcsonkított szomszédos vármegyeszékhelyen a Makói Reggeli Újság 1923 december 25.-ei száma is.
E vers hangvételét, így utóbb a sorsát is a trianoni tragédia határozta meg.
Rendíthetetlen hitű hazafıasságáért – elrabolt magyar városaink fölemlegetéséért – csaknem egy fél évszázadon át
minden „Juhász Gyula összes versei” kötetből is kirekesztettek.
A MEK-ben, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ban máig sincsen benne.
A kommunizmus, majd a szocializmus honvesztő évtizedei alatt hazaáruló vörös vezéreinknek fontosabb volt
elveszett városaink – Pozsony, Kassa, Várad, Kolozsvár, Arad és Szabadka – feledése (sőt, fel sem emlegetése!),
a szomszédos soviniszta tolvajnépek meg nem sértése, mint megtizedelt, majd meggyötört,
Nemzeti Holokausztunkban kisemmizett saját magyar véreink elemi védelme.

Ezt a szép legendát minden magyar gyermek büszkén szavalja Magyar Karácsonykor…
Tegyünk hát érte, hogy így legyen !!! (Ehhez persze szüleiknek is tudni érdemes…)

Magyar karácsony legendája < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Az Adriától Amerikáig

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Globális uralmi rend

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Péter László: Kálmány Lajos

Helyünk és sorsunk Európában

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Tápai Antal : Életutam

Juhételek

Szárnyas ételek

Péter László: Szegedi seregszámla

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Halételek

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Globalizációs végjáték

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden