www.ujszeged.hu
2018. Ígéret hava (Május) 27.-e - Hella, Pelbárt, Ágoston neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Berén

Berén a középkori magyar neve (Dél-)Morvaország fővárosának. Római nevén: Eburodunum. Talán innen a többi későbbi neve is...

Mátyás király idejében Berén (Brünn-Brno) Magyarországhoz tartozott. Bécs-Berén-Boroszló mind Mátyás (vissza)hódítása. Szép fél-Árpád-sávos címere is csak hazafias vonzalmunkat erősítheti e gyönyörű közép-európai (egykor magyar) város irányában.

Berén címere Berén zászlaja

Visszafogottan Árpád-sávos csonka-címere és csonka-zászlaja minden magyar szemnek lenyűgöző.

A szép magyar Berén név később a magyarellenes Habsburg terror (el)németesítő évtizedeiben kikopott a használatból, így a 19. századi magyar szövegekben már a ránkerőltetett németből átvett Brünn városnév az egyeduralkodó.

A kommunista rémuralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták az anyanyelvi alakok rovására is, így a szoci-magyar szövegekben tért nyert a magyar kiejtéstől legtávolabb álló, szlávos Brno változat, miközben elhomályosult azonossága a német Brünn névalakkal is. (Lásd Brnoi söröző... az egészséges magyar hangzó-összhang, "Beréni söröző" helyett!)

A nemzetveszejtő módszerváltás nyomán, 1990-től immár mindkét névváltozat - a német és a cseh is - használatban van a használó ízlésétől és műveltségétől (de leginkább műveletlenségétől) függően. Csak a az eredeti magyar Berén neve tűnik kiveszettnek. A fölvidéki (szlovákiai) és a csehországi magyar sajtó általában a Brünn változatot használja, de fölbukkan a Brno alak is (a helyi sportklubok, cégek tulajdonnevében).

A szép magyar Berén névváltozat pedig - meggyalázott nemzeti (ön)tudatunkkal egyetemben - föltámadására vár.


"Berénes" (Nagy) Magyarország - vázlatterkép

Mátyás király Magyarországa terképe: (Bécs-Berén-Boroszló a nyugati - halványkék - karéjban, a Mátyás-karéjban, az új, nyugati Magyar-karéjban... )

Magam - mint magyar - minden honfitársamnak csakis a szép magyar Berén névváltozatot ajánlom. Nemzeti megaláztatásunknak legyen végre vége! Magyarország és Berén igaz neve (ön)tudatunkkal egyetemben a föltámadására vár!

Szöbb Jövendőt!

kívánva tisztelettel:

Dr. Szabó László

 

 

Balázs Imre: Béketelep története

Szárnyas ételek

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Péter László: 14 írás József Attiláról

Péter László: Néprajz, népműveltség

Juhételek

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Ehető virágok

Mária román királynő párizsi követsége

Globalizációs végjáték

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján