Hírlevéltár
2026-06-18 - GOMBOCZ ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN
GOMBOCZ ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN
Nap (június) hava 18.-án…
1877-ben e napon született Sopronban Gombocz Zoltán magyar nyelvtudós.
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1905), majd rendes (1922) tagja. Kutatási területei a magyar nyelvészet,
azon belül kiemelten a magyar nyelvtörténet volt, emellett behatóan foglalkozott phónétikával, hungrofinn nyelvészettel, altajisztikával és turkológiával is.
Kiváló tanárai voltak, köztük Szinnyei József, első tájszótárunk nyelvésze, Simonyi Zsigmond a Nyelvőr nyelvésze, Gyulai Pál irodalomtörténész
és Becker Fülöp Ágost romanista.
Gombocz Zoltán már egyetemi hallgatóként is aktívan publikált. Korai írása egyrészt megelőlegezték későbbi etümológiai munkásságát, másrészt ismertetései is tükrözték a nyelvészet átfogó kérdéseire irányuló érdeklődését. Nagy hatású recenzióiból például ő ismertette Ferdinand de Saussure-nek a strukturalizmust megalapozó Cours de linguistique générale művét is.
Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve.
Magyar Helikon/Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1981, 273. oldal.
Munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták: 1921-ben Melich Jánossal együtt a Magyar etymologiai szótár kiadvány-sorozatukért
megkapták az MTA nagyjutalmát.
Kiemelkedő fontosságú műve a Jelentéstan, amelynek egyik alapvetése, hogy a jelentésváltozások nyelvtől függetlenül,
azonos módon zajlanak a(z emberi) nyelvekben.
A kortársak szerint sem francia sem finn kiejtését nem lehetett megkülönböztetni az eredetitől. Turkológusként régi török jövevény-szavainkat vizsgálta abból a szempontból, hogy mikor kerültek be a magyar nyelvbe. Őshazakutatóként „A magyar őshaza és nemzeti hagyomány” (1917) tanulmányában az őshazáról szóló hagyományok történeti értékeit kutatta. Ebben az értekezésében elfogadta Hóman Bálint hun-magyar rokonságról szóló elméletét. A hangtan (phónétika), nyelvtörténet és őshazakutatás mellett jelentéstannal is foglalkozott. A monographiát igen alapos jegyzet, irodalomjegyzék és kronológia egészíti ki.
Ajánlott olvasmányok Gombocz tollából :
- A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány (Budapest, 1918)
- Hangtörténet (Budapest, 1950)
- Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink (Budapest, 1960)
Gombocz Zoltán sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (34-1-88) Madarassy Walter alkotása
Jelentősebb Tanulmányai :
- A vogul nyelv idegen elemei. Nyelvtudományi Közlemények, XXVIII. évf. (1898) 148–184. o.
- Adalékok az obi-ugor nyelvek szókészletének eredetéhez. Nyelvtudományi Közlemények, XXXII. évf. (1902) 182–215. o.
- Csuvas szójegyzék. Nyelvtudományi Közlemények, XXXVI. évf. (1906) 1–25., 141–163. o.
- A magyar a-hangok történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények, XXXIX. évf. (1909) 229–274. o.
- A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány. Nyelvtudományi Közlemények, XLV. évf. (1917) 129–194 o., XLVI évf (1923) 1–33., 168–193. o.
a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.
GOMBOCZ ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN < Nyisson ide !
Aki pedig inkább költeményre szomjazna e fülletegen meleg estben, annak íme :
BERZSENYI KÖSZÖNTÉSE KÖLTEMÉNYESEN
Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel – közismerten csak :
BERZSENYI
A tikkatag magyar nyár napja barnúl
Bús homlokán és bágyatag szemén,
Konok szivében csöndes zivatar dúl,
Elverve dús vetése : a remény !
Pipája füstöl és haragja lángol,
Eszébe jut bírája : Kölcsey
S felködlenek a római világbol
Komor lemondás zordon hősei.
S boldog Horácra gondol, aki bölcsen
Borral, leánnyal megelégedett
S kevély nyakán dagadnak kék erek.
Ki itt a költő és magyar, ha ő nem ?
S míg döngő lépte mély homokba fúl,
A szilvafán egy vén harkály gyalúl.
Berzsenyi Dánielt köszöntjük ma Juhász Gyula e napi (évfordulatos) költeményével…
11 meg 10 szótagos sorok váltogatják egymás magyaros szép rendben…
A szilvafán egy vén harkály gyalúl… – A „szilvafai vén Gyalunk”, azaz Juhász Gyulánk Berzsenyi-költeménye először
a Magyarország lap 1921 június 19.-ei számában jelent meg.
Azután szerepelt a Hárfa (1929) kötetében is…
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
