www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 03.-a - Hilda, Gergely neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Vasúti hídunk elpusztítása (1944.) (1944)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-05-31 - A Búr Háború tanulságai…

A Búr Háború tanulságai…

Ígéret (május) hava 31.-én…

1902-ben e napon lett a Második Búr Háborúnak vége.

A britek 1806-ban jelentek meg Afrika legdélebbi pontján, és a Napóleoni Háborúk zűrzavarában tolakodva, hátulról sumákolva megszerezték Hollandia fokföldi gyarmatait. A búrok – a brit gyarmatosítók elől – a 19. század során a földrész belső(bb) területeire menekültek, egész népükkel vonultak vissza,
és ott két kis köztársaságot is alapítottak.

Fokföld, a déli nagy kék terület, az afrikánszoktól (búroktól) először elorzott terület
A II. Búr Háború kezdetén a britek még csak a kék területeket uralták…

Minthogy Oranje és Transvaal – mint közben kiderült – jelentős gyémánt- és aranylelőhelyekkel rendelkezett, eggyre fokozódott a nemzetközi helyzet…
no meg az angol kapzsiság és pénzéhség !!!Az angolok módszeresen fölgyújtottak minden búr tanyát, fölégettek minden gabonát, leöltek minden állatot és deportáltak minden büszke búrt…

Ebben a népirtásban maga az ifjú Winston Churchill is ott jeleskedett. A népirtásokról mélyen hallgató tudósítóként… 
Később a „nagy demokrata” e népirtó múltját módszeres nácizással igyekezett elkenni…

Az ifjú Winston Churchill búr hadifogságban… a szokott gonosz fondorával… de a szokottnál egy kicsit szerényebben…

A polgári lakosok ellen elkövetett népirtás azonban meghozta a hatását: fölmorzsolták a búr ellenállást !

1902 május 31.-én, a Pretoriai Békeszerződéssel fejeződött be a Második Búr Háború, melynek eredményeként Nagy-Britannia megszállta a holland származású afrikai telepesek, az afrikánszok két államát, Oranje és Transvaal köztársaságokat. Valahogy úgy, mint a nagy Oroszország ma a kisoroszokat, vagyis az Etelköz helyén ma terpeszkedő banditaállamot, Ukrajnát… Azazhogy… Nem úgy… Éppen ellenkezőleg !!!

Csak eggyetlen dolog azonos ! Ahogyan ezt ma Amerika meg Anglia pénzemberei páholyból figyelik, miközben minden „segélyező” fegyverszállítmányon milliárdokat keresnek…

Anglia aljasul álszent üzérkedése német nézetben (1899 ) – Hogyan öntsünk aranyat a háborúból …
Mások kiontott véréből angol aranyat önteni…

A hollandok az angolokkal semmi féle közösséget nem kértek soha, sőt a brutális, gátlástalan gyarmatosító törekvéseik elől menekültek. Az angolok a búrok fölött való győzelmüket a világ első koncentrációs táborainak létrehozásával és népirtással ünnepelték !!!

A Búr Háború tanulságai... < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tömörkény István: Hétről hétre

Balázs Imre: Béketelep története

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Globalizációs végjáték

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Magyarország, a vonakodó csatlós

Péter László: Szegedi számadás

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Kilófaló lakomák

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Lakomakönyv

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Manipulált mértéktelenség

Péter László: József Attila Szegeden

Kecske ételek

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története