Épített értékeink
Szeged város építészeti örökségének védelméről is tárgyalt pénteken a közgyűlés. Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke a KDNP-s Juhász Gyulával együtt a védettség azonnali kiterjesztését kezdeményezte a szakértők által korábban javasolt valamennyi épületre, ám módosító indítványukat Botka László polgármester nem fogadta be. A közel 1900-as listáról így jelenleg csak 390 építmény élvez csak helyi védettséget.
A szegedi közgyűlés pénteken újabb 39 épületet vont helyi védettség alá - köztük egyebek mellett a Hősök kapuját, az egyetem bölcsészkarának Egyetem utcai épületét és a női klinikát -, így 390-re bővült az ezen a listán található építmények száma. Az előterjesztő Solymos László (MSZP) alpolgármester nem felejtette el megjegyezni: bár az önkormányzat fontos feladata az épített örökség védelme, elsődleges szempontjuknak mégis a város fejlesztését tekintik. További 126 ingatlan esetében folytatódik a vizsgálat - közölte.
Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke a KDNP-s Juhász Gyulával együtt módosító indítványt nyújtott be a Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) közgyűlési rendelet módosításához - ám Botka László (MSZP) nem fogadta ezt be. A napirendi pont vitájában Juhász Gyula úgy fogalmazott, nem elég intenzív a város helyi örökségvédelme, pedig mindenképpen meg kellene óvni az egyedülálló városmagot. Frakciótársa, Haág Zalán még tovább ment: szerinte a szegedi épített örökségnek láthatóan nincs gazdája. Helytelenítette, hogy a városvezetés csak „mementókat” akar hagyni a múltból, miközben Szeged képét nem a „jellegtelen, arctalan társasházak” formálják. Szabó László pedig úgy fogalmazott, a városvezetés akkor járna el helyesen, ha a műemléki védettség elérésére törekedne minél több épület esetében, egyúttal felháborítónak nevezte, hogy - mint állította - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyzői utasításra nem kapta meg a szakértők által védettségre javasolt szegedi épületek teljes listáját.
Az ellenzéki érvek nem hatottak Botkára, aki szerint „csak a Fidesz beszél múltrombolásról”, hiszen Szegeden kétszer annyi a helyi védett épület, mint például Debrecenben, s háromszor annyi, mint Pécsett.
A Szabó László által említett teljes listát Szeged város főépítészi irodája készítette éppen a Szögedi Védegylet elnökének indítványára: a védendő építészeti értékek jegyzéke 1890 épületet ölel föl.
A módosító indítvány készítői hangsúlyozták: a baloldali városvezetés politikai nyomásra az utóbbi években alig több mint 500-ra csökkentették az építészetileg értékes épületek számát…
„Városunk arcát és szépségeit őrizhetjük meg a védettség körének kiterjesztésével, vagy veszíthetjük el végleg a védettség elhatározásának halogatásával” - így Szabó László. Juhász Gyulával együtt éppen ezért azt javasolta: mivel az elmúlt évek alatt is számtalan védelemre méltó gyönyörű épület tűnt el, hogy átadja helyét az Európához nem méltó ízetlen társasházrengetegnek és az egyéb célú vasbetonrémeknek, nyilvánítsák azonnal védetté a műemlékvédelmi szakmérnökök által javasolt eredeti 1890 épületet, illetve épületrészt.
„Turizmust Európa-szerte a városok nem a régiek helyére odalökött, modern társasházak látogatására alapoznak, hanem leginkább a történelmi patinával büszkélkedő kultúrörökség látogatására szerveznek” - magyarázza a Szögedi Védegylet elnöke, aki hozzátette: máig húzódik az „árvizet túlélt” házak védetté nyilvánítása is, hiába készült ezekről felmérés az ő kezdeményezésére még négy-öt évvel ezelőtt.
Mivel Botka László nem fogadta be a módosító indítványt, a szakértők által összeállított teljes listáról közel 1400 épület esetében sajnos továbbra sincs, ami megállítsa a bontóhatóságokat, ami meggátolja, hogy újabb sebeket ejtsenek a város arcán…
