2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2009-03-09 - Bolyongó szegény székelyünk

Bolyongó szegény székelyünk


A Kosztolányi által is méltatott bolyongó szegény székely festőzseni zsírpapírra festett a magyar nyomorúságban...

Másutt festő-óriást avattak volna egy kikíméltebb nép fiából, nálunk a legnyomorúságosabb anyagokkal dolgozott a mi vérünk. Míg másutt senkiháziakat magasztalnak az egekig, az is csoda, hogy ő műveiben fönnmaradt...

A polgári világban természetes foglalatosság, tevékeny szórakozás a múzeumok látogatása. Aki ritkán (vagy egyáltalán nem) jár, nem is tud(hat)ja, mit veszít...

Nagy István székely festőcsillag műveiből nyílik most sosem látott tárlat!

Titkos kincseink föl-fölbukkanása újra meg újra elkápráztatja szemünket, örömmel és büszkeséggel tölti el szívünket sanyargatott kishazánkban.

Ismerkedjünk meg hát rejtőzködő csodáinkkal, hogy általuk is szerethessük még jobban elárvult csonkországunkat.

Ez alkalommal egy székely talpast, egy magyar sorsú - ekként többre érdemes, de mégis agyonhallgatott - festőt ajánlok honfitársaimnak.

Ha már életében nem érte el az illő tisztelet, látogassuk hát meg minél többen ma magyarok a megmentett remekműveket! Merengjünk el csöndben, és álmodjunk általa egy szebb világról, melyben majd emelt fővel lehetünk rá büszkék mi, túlélő megalázott magyarok.

Szöbb Jövendőt
kívánva
ajánlja Nagy István kiállítását
a Móra Ferenc múzeumban
a Szögedi Védegylet
www.ujszeged.hu

 

Virágcsendélet 1928

Virág köcsögben 1933

Fasor

Gémeskút 1928

 

Egy csavargó természetű, soha meg nem nyugvó festő, Nagy István pasztell képeiből és szénrajzaiból nyílik kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban március 11-én, szerdán fél 4 órakor. A székely születésű művész gyalogosan járta be a fél világot, az első világháborúban hadi piktorként tevékenykedett, munkásságát pedig maga Kosztolányi Dezső is nagy lelkesedéssel méltatta.

Az 1873-ban született Nagy István nyughatatlan alkatú művész volt: egész életében vándorolt, csavargó természetét csak elhatalmasodó betegsége tudta megállítani, amikor is Baján telepedett le. Egészen ötvennyolc éves koráig járta a világot - egyedül majd családjával, legtöbbször gyalogosan.

A szűkös körülmények között élő festő Erdélyben született és nevelkedett, a Csíki havasok között töltötte gyermekkorát. Tanulmányi idejét Münchenben és Párizsban teljesítette, és járt Itáliában is - ismerte tehát a nyugatot, azonban mégis maradt hazájában: a magyar táj és a magyar emberek realista megfestője lett. Az első világháború idején hadi piktorként tevékenykedett. Bolyongásai során folyamatosan rajzolt, főként pasztellal és szénnel. Munkásságát kortársai is elismerték: Kosztolányi nagy csodálattal méltatta tehetségét, Surányi Miklós pedig regényt írt a művész életéről.

A bajai Türr István Múzeum kollekciója kerül most a Móra Ferenc Múzeumba, mely képek segítségével a látogató végigjárhatja a realista stílusban festő Nagy István életének minden állomását: elidőzhet a zord Csíki havasokat ábrázoló, sötét árnyalatú képek előtt; gyönyörködhet az ezer színben játszó balatoni naplementében, vagy beleveszhet az alföldi tanyavilág fülledt, szikrázó fehérségébe.

Nagy István egészen haláláig igen szegényes körülmények között élt, ezért olcsó anyagokkal dolgozott: nem egyszer élelmiszer csomagolására alkalmas zsírpapírra vetette műveit. A javarészt a ’30-as években készült képek rendkívül sérülékennyé váltak, az idők folyamán megviselődtek. Akadt olyan alkotás, mely szakadozva került közgyűjteménybe, ezért is kellett a gyűjtemény meghatározó részét korábban alapos restaurálási munka alá vetni. A művek a restaurálás után visszanyerték eredeti formájukat és káprázatos, élénk színvilágukat, így a Csongrád megyei, szegedi közönség egy lenyűgöző tárlattal találkozhat május 3-ig a Móra-múzeumban.

Medgyesi Konstantin
sajtófelelős
Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Múzeumok





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Balázs Imre: Béketelep története

Írások a Nagyárvízról

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Lakomakönyv

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Bogár László - A rendszerváltás bukása

A magyar szürkemarha

Manipulált mértéktelenség

Bogár László - Hálózatok világuralma

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Az Adriától Amerikáig

A hű folyó

Kecske ételek

George Soros - könyvhirdetés