www.ujszeged.hu
2020. Mag hava (Október) 22.-e - Előd neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Cikkek

Az elvert 62 tonna magyar aranytartalék

Az elvert 62 tonna Magyar aranytartalék és Magyarország államadóssága 1990-2010

Tudta Ön, hogy a Magyar Nemzeti Bank,1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét, ezért Magyarországnak ma gyakorlatilag zéró az aranytartaléka? Szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranya, mint nekünk! De ez nem minden!
A nemesfém ára az egekben, a magyar gazdaság a padlón, és ha így megy tovább, olyan válság lehet itt nemsokára, hogy hozzá képest az etióp szegénység maga a mennyország.

Az aranytartalékot még Surányi György jegybankelnöksége alatt kótyavetyélték el arra hivatkozva, hogy a dollárnak jobb a hozama. Aztán a dollárnak lement a hozama, 62 tonna arany elpárolgott és most nagyon jól jönne, de nincs.





Szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranytartaléka, mint Magyarországnak, annak ellenére, hogy a nemesfém ára az egekben jár, bármikor beváltható, és a legkevésbé kockázatos befektetési eszköz. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint régiós versenytársaink jegybankjai átlagosan negyvenszer több aranykészlettel rendelkeznek, mint a Magyar Nemzeti Bank, amely 1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét.







2010. évi adatok

A kelet-közép-európai államok közül Magyarországnak kirívóan kevés az aranytartaléka, az új uniós tagállamokhoz képest az eltérés hozzávetõlegesen négyszeres - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi statisztikáiból. Hazánk aranytartaléka, a régió országaihoz képest csaknem negyvenszer kevesebb.

Az IMF rangsorában mindössze a 82. helyen állunk a 100 országot tömörítõ listán, utánunk jórészt már csak kisebb fejlődő országok következnek. Térségünkben a legtöbb arany a román és a lengyel jegybankban van, országonként 103 tonnányi készlettel, a középmezõnyben pedig Szlovákia és Bulgária áll 31.8-39.9 tonnával.

Az Arany Világtanács (WGC) adatai szerint ez év június végén az aranytartalék 30.462,8 tonna volt. Ez 0,9 százalékkal haladta meg a március végi 30.190,1 tonnát.

Továbbra is az Egyesült Államok állt az első helyen, az országok hivatalos aranytartalékának 26,7 százalékával rendelkezett.




A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása alapján Magyarország aranytartaléka 3,1 tonna.

A magyar 3,1 tonnás készlet eltörpül még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is.

A jegybank 1990-es döntése értelmében az addigi 65 tonnás aranykészletet rövid idõ alatt szinte teljes egészében értékesítették. Akkor fõleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé. Késõbb az amerikai valuta értékének romlása miatt a jegybank fokozatosan áttért a dollárról az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenésébõl adódó veszteségek ellen. Szakértõk szerint az eladás csak rövidtávon hozhatott pozitív eredményt, középtávon és hosszú távon azonban - az arany drágulása miatt - több százmillió dolláros veszteséget okozott.

Egy kis számtan

1 uncia ( troy) =  31,1 gramm  =  370 USD . Az eladott 62 tonna = 62000000 gramm = 1993346,28 uncia.

1990. évi árfolyam szerint a fenti mennyiség: 737.538.123,6 USD

1 uncia ( troy ) = 31,1 gramm = 1250 USD  ( 2010. évi közép árfolyam )

2010. évi árfolyam szerint a fenti mennyiség: 2.491.682.850 USD

A különbség

1.754.144.726,4 USD

2010.évi átlaggal 210 HUF / 1 USD

368.370.392.544 HUF

A 3,1 tonna arany tartalék jelenlegi ára (hozzávetőlegesen)

124.598.62,5 HUF

Valószínűleg mostanság jól jönne az államkasszában az akkor elherdált.











De ez a közel 370 MILLIÁRD forint eltörpül a Magyar államadósság mellett.

Először is rögzítsünk néhány alapvetően fontos tényt: az Államadósság Kezelő Központ 2010. januári adatai szerint jelenleg a magyar állam (a központi költségvetés) bruttó adóssága majdnem

19400 MILLIÁRD HUF

Ez az összeg önmagában szinte felfoghatatlanul nagy - talán úgy a legkönnyebben megérthető, ha úgy fogalmazunk, hogy minden magyar állampolgárra, a kisgyermekekre és a nagyon idősekre is, fejenként közel 2 millió forint adósság jut belőle. Ezt a fejenként 2 millió forintot kellene törlesztenünk, kamatostul, a következő években, évtizedekben.

A fent említett 19400 milliárd forint az éves hazai össztermék (GDP) több mint 75%-ka, és a kamat, amit csak a 2010-es évben fizetnünk kell utána 1200-1300 milliárd forint lesz, ami nagyságrendileg annyi, mint amennyibe a teljes magyar közoktatási rendszer vagy a teljes magyar egészségügyi rendszer kerül egy egész évben.

A rendszerváltáskor (1990-ben) az államadósság folyó áron „mindössze" kb. 1400 milliárd forint volt, igaz ez az akkori GDP-nek több mint 65%-a volt. A GDP-arányos adósság az 1993-as csúcs (kb. 89%) után 2001-ig folyamatosan csökkent (közel 50%-ra), utána viszont újból meredeken emelkedni kezdett, és mostanra rosszabbul állunk , mint 1990-ben ! Mindezeken felül nemcsak az adósság összege és hazai össztermékhez viszonyított aránya nőtt meg óriási mértékben, hanem a felvett hitelekkel is sokszor nagyon rosszul gazdálkodott az ország vezetése.







Köszönetet szeretnék mondani a rendszerváltás óta ebben a hatalmas siker történetben részt vállaló összes kormányunknak 1990-2010.

G Zs

 

Kecske ételek

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Tömörkény István: Hétről hétre

A tudás még nem bölcsesség

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

A leves hazudik

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Kenyér és Bor

Kilófaló sütemények

Péter László: 14 írás József Attiláról

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

George Soros - könyvhirdetés

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Ehető virágok

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek