Román ünnep a Nemzetiben
Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására
Nem tréfa: hazánk megcsonkítását ünneplik majd a Nemzeti Színházban (Fotó: Hegedüs Róbert)
Szinte hihetetlen, de az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban december 1-jén, a román nemzeti ünnepen előadást és állófogadást rendeznek. Nyolc éve hatalmas felzúdulást keltett, amikor Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök ugyancsak ezen a napon Budapesten együtt ünnepelt román kollégájával. 1918. december 1-jén tartották Gyulafehérváron a románok nagygyűlését, amelyen elfogadták a már megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal, megalakítva a Román Nemzeti Tanácsot. A lapunk által megkérdezett színészek és történészek bírálják Alföldi döntését.
A 2010-es ünnep hazai helyszínének biztosítása kapcsán sikertelenül próbáltuk elérni Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját. „Sajnos a vezérigazgató úr nem tud a rendelkezésére állni, mert próbál. Főpróbahete van, pénteken mutatjuk be Závada Pál Magyar ünnep című darabját a Művészetek Palotájával együttműködésben" - közölte az intézmény.
Emlékezetes, 2002. december 1-jén Medgyessy Péter miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval koccintott a Kempinski Hotelben. Gál J. Zoltán kormányszóvivő azzal magyarázta a közös pezsgőzést, hogy Medgyessy részvételével azt kívánta jelezni, a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire építi. „Nagy jelentőségű ez a szomszédságpolitikában, mert ezzel hozzájárulhat a határon túli magyarok érdekeinek képviseletéhez" - fogalmazott. Az ünnepi fogadáson részt vett Kovács László külügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több képviselőházi és szenátusi vezetője is. A szálloda előtt több százan tiltakoztak, elfogadhatatlannak tartották ugyanis, hogy magyar kormánypárti politikusok olyan fogadáson vesznek részt, amely Erdély bekebelezéséről szól. A BRFK a be nem jelentett demonstráción egy főt állított elő rendzavarás miatt, mivel az illető ellenállt a rendőri intézkedésnek a tüntetés feloszlatásakor.
A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság 2007-ben megállapította, a rendőrség aránytalanul korlátozta a békés tüntetők gyülekezéshez való jogát, és kétezer eurós kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot. A nemzetközi bíróság kimondta, hogy a magyar bíróságok - köztük a Legfelsőbb Bíróság - nem vizsgálta meg kellő alapossággal, a tüntetés békés céllal szerveződött-e. Jogsértő volt, hogy a feloszlatás okaként azt jelölték meg, az esemény elvesztette békés jellegét, amikor a résztvevők hazaárulónak, ávósnak, munkásőrnek nevezték a rend őreit és egyes politikusokat. Az ítélet szerint a tüntetés békésnek tekintendő akkor is, ha a megjelentek sértő kijelentéseket tesznek.
Fontos volt az előkelő helyszín
„Románia budapesti nagykövetsége eddig minden évben gondosan kiválasztott, előkelő és rangos helyszíneken szervezte meg a nemzeti ünnepei alkalmából tartott fogadásokat" - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Zenovia Popa, a román külképviselet sajtóattaséja. Szerinte az idén tekintettel voltak a két ország jó viszonyára is, valamint arra, hogy szomszédos államokról van szó. „Azért is döntöttünk a Nemzeti Színház mellett, hogy ezzel az államközi viszonyokat helyezzük előtérbe" - mondta Popa. December elseje Románia legnagyobb nemzeti ünnepének, Nagy-Románia megalakulásának, illetve Erdély Moldvához és a Havasalföldhöz csatolásának napja. Az egyesülést 1918. december első napján, a román csapatok bevonulása után a Román Nemzeti Tanács gyulafehérvári gyűlésén mondták ki. (KRL)
Raffay Ernő történész: A román nagykövetség részéről provokációnak, a színház részéről pedig egyenesen szamárságnak tartom ezt a helyszínválasztást. Nevetséges! Alföldi Róbert - attól, hogy a kommunista kormány nevezte ki színházigazgatóvá - még lehetne magyarbarát, de sajnos nem az. Sőt kimondottan magyarellenes ember, akit el kellene zavarni a posztjáról. (MH) Szakály Sándor történész: Bár egyik nemzet sem akadályozhatja meg a másik ünneplését, ez a helyszínválasztás visszatetsző. Kicsit olyan, mint amikor Medgyessy Péter volt miniszterelnök együtt pezsgőzött a román kormányfővel a Kempinskiben. Elsősorban a Nemzeti Színház vezetőségének kellene elgondolkodnia, hogy micsoda döntés volt e célra bérbe adni az épületet. (MH)
Czakó Gábor író: Csak abban az esetben lehetne ez ünnep, ha a Román Királyság, majd népköztársaság, később köztársaság betartotta volna mindazt, amit ígért az ott élő más népeknek, így a magyarságnak is. A románoknak nem tiszta a lelkiismeretük. Más, érdekes kérdés, hogy az ünnepségre a Nemzeti Színháznak nevezett épületet bérelte ki a követség. (PB)
Sinkovits-Vitay András színművész: A fél rokonságom Erdélyből származik, de ettől még nem vagyok román. A színházigazgató szíve joga, hogy engedélyez-e egy ilyen rendezvényt, én nyilván nem tenném. A határok felett átívelő politizálás jó irány, a lényeg, hogy a magyarok magyarok maradjanak. Látni kell, hogy Európa nem foglalkozik a kérdéssel. (PB)
Csurka László színművész: Eszembe jut, hogy amikor 2002-ben mi gyászoltunk, Medgyessy Péter miniszterelnök éppen koccintott a Kempinskiben. Nem lenne szabad ilyen programot a Nemzetiben megtartani, legfeljebb egy magánhotelben, ahogy korábban. Valami jó kis liberális helyet ajánlanék az „ünneplők" figyelmébe, ahol egymásra találhatnak. (PB)
Forrás: Magyar Hírlap
