www.ujszeged.hu
2024. Mag hava (Október) 06.-a - Brúnó, Renáta neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Aradi Vértanúk (1849.) (1849)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2009-07-09 - Árkád= Barbár rombolás

Árkád, a romboló dőzsöl. És üli torát!
40 milliót fizetett a romboló cég, hogy bonthasson!
Mennyi értéket fog onnan kiárusítani?!
Szögedi értékeket, a mi értékeinket, bontott áru árán...

Az Árkád neve mára Szegeden a barmolással lett egyenl?.
Így viselkedik egy hatalmas "ingatlanfejlesztő" cég idegenben...

A szögedi Árkádok hangulatába ma belerondít egy idegen Árkád. Egy "külföldi befektető" egy új profitszivattyú, aki - hasonlóan a többiekhez - most rajtunk kíván él?sködni. A balvezetés pedig 100%-ban asszisztál! Szeged balvezetése nem fedezte föl a bizniszt abban, amiben egy külföldi meglátta azt. Nem az első furcsa eset!

Az Árkádok Szegeden a Dóm tér körüli ívezetes tértornácot, a patinás szobortárat, nemzeti büszkeségeink pantheonját jelenti.

Lehetett volna akár ez is a kiindulás. Ilyen névvel... Ötlet ahhoz, hogyan is nézzen ki Szegeden az új Árkád!
De nem! Egy Szegedet nem ismerő és semmibe vevő balvezetésnek a Szegedet még kevésbé ismerő külföldi befektetővel karöltve más a célja: A profit!
Bármi áron! Átgázolva hagyományon, Városon és polgárain át...

Az Árkád megkezdte a pusztítást. És dölyfösen jelezte, semmi nem állíthatja meg! Így szokták ezt gyarmatosítóink, a "külföldi befektetők" az utóbbi 20 esztendőben... Bár honi helytartójuk, Gyalay Korpos Gyula kissé idegesnek mutatkozott legutóbb...
Meg lehet kérdezni tőle, miért?!
Elérhetősége: 30/ 9211098

Európa országai megőrzik kultúrális örökségüket. Megszállt országunk a bolsipalántáinak béklyójában egyáltalán nem ez a cél. Az agresszív tőkés (mely ellen annyi éven át papoltak) a posztbolsi burzsoáziával karöltve csak fokozza a pusztítást...

Szeged legjellegzetesebb és legértékesebb műemlék-jellegű ipari épületegyüttesét veri szét.

Az Árkád bizonyította, hogy neve ellenére, nem csak, hogy nem árkádos (patinás, ívsoros), de semmiben nem különbözik hazánk más gyarmatosítóitól, akik erőből dolgoznak, és átgázolnak mindenen, ami emberi, ami szép, ami érték egy hagyományos magyar közösség számára.

A KÖH, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudományos intézetének azóta leváltott igazgatója az egész épületegyüttest védelemre javasolta.
A Botka-féle balvezetés mindenféle értékvédelem és föltétel nélkül adta ki a bontási engedélyt.
Pedig a műemlékvédelmi hivatal, a KÖH azt levélben újfent helyi védelemre javasolta...
Érdeklődőknek a KÖH (műemlékvédelem) elnökségének (Mezős Tamás, elnök) elérhetősége: +36 1 225 4850

Katt ide :> Mezős Tamás: Magyarország m?emlékvédelemben az utolsó!

Szeged tékozló vezetőinek a Város értékei nem számítanak, csak a saját ügyleteik...
Amiből akad bőven...

De az árkádolást kezdjük hát az elején:

Mit is jelent az, hogy "árkád"?

Árkád (lat. arcus) ív, ívezet, ívsor, ívtornác. Szoros értelemben véve egy pilléreken v. oszlopokon nyugvó ív, mely lehet nyilt v. vak (arcade aveugle). Tágabb értelemben több ív egymásutánját egy egész ívsort értünk A. elnevezés alatt, sőt értjük alatta azt az egész folyosót v. tornácot is, melyet a nyilt Á.-ok a homlokzat v. udvar falával együtt képeznek. Már a klasszikus építészet alkalmazta az Á.-okat p. az amfiteátrumok homlokzatain. A középkori építészet, a mellett, hogy gyakran egész utcát Á.-okkal szegélyezett (p. Bern), azokat kisebb nagyobb architektonikus díszítménynek is fölhasználja. Az olasz renaissance kedvteléssel alkalmazza az Á: kat különösen a paloták udvaraiban, sokszor több sorban is egymás fölött, p. a kancellária-palotában Rómában, a genovai, a firenzei palotákban stb. Ábránk az urbinói palota udvarának Á.-jait mutatja be. Elegáns, könnyü és pompás polikrómdíszítéssel ellátott Á.-kat építettek az arabok (Alhambra). (Pallas nagylexikona)

http://www.ujszeged.hu/vedegylet.php?page=miazarkad  

...És miket épít az Árkád (fedőnevő) cég nekünk?

Képek:
Pécs: >  
Győr: >
és Szeged...

Az Árkád igazgatója több, mint 2 hónapig halogatta a tárgyalást, legutóbb egyeztetett nyílt(!), tehát civilek jelenlétében javasolt találkozónkra nem jött el. De éppen azon a napon megkezdte a bontást.
Azóta már sikerült megjelennie Szegeden, ahol kész tényként közölte értékeink szétverését.

Azt a nagyon kevés épületrészt, melyet rózsaszín PR-felhőben mutogat, még - bánatára a 2006-7-es esztendőkben sikerült a Szögedi Védegyletnek védetté nyilvánítania. Amit ők tettek ehhez hozzá, az a maradék földig rombolása, no meg a betonszörny tervei...
Katt ide: Képek a neoszocrál otrombítás terveiről... (a 3 díjnyertes terv képe)
Árkád I. http://www.ujszeged.hu/images/arkad1dij.jpg  
Árkád II. http://www.ujszeged.hu/images/arkad2dij.jpg  
Árkád III. http://www.ujszeged.hu/images/arkad3dij.jpg  

Mit is tud építeni az Árkád?
A német cég otthon viselkedik, nálunk meg randalírozik és rombol... Képekben...
Németországban: Katt ide :>
 Braunschweig, romjaiból lebontott, majd tervrajzok alapján teljes eredetiben újjáépített kastély, ahol viselkedni kell...
Csehország: Katt ide:>  Brno, megtartott, fölújított ipaépület, az év minden díjának nyertese
Magyarország: Katt ide :> Szeged, teljes lerombolás nyomán vasbetondoboz a körút klasszicizáló arculatába... ahol csak a profit kell! Korlátozások egy gyüttmöntnek nincsenek...

Az országos műemlékvédelmi hivatal, a KÖH (egyéb nyavalyái miatt nem foglalkozva az üggyel) fölkérte a Botka Lászlót, hogy tegye helyileg védetté. Városunk balvezetője ezt elutasította... Vajon miért?
Bizonyosan nem a Város érdekében!

Szeged többet érdemel!

Szöbb Jövendőt!

kíván
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr. Szabó László

Ha Németországban sikerült egy romjaiból lebontott kastélyt teljes eredetiségében újjáépíteni, sikerülni fog a Kenderfonó rombolásait is helyreállítania a ma még európaihoz méltatlanul viselkedő külföldi cégnek.

Katt ide:>
és ide :>
  





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Kecske ételek

Harmatszedés égi mezőkön

Kenyér és Bor

Helyünk és sorsunk Európában

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Péter László: A város cselédje

Péter László: Kálmány Lajos

Ehető virágok

Írások a Nagyárvízról

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Lengyel András: A „másik” Móra

Szárnyas ételek

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Péter László: 14 írás József Attiláról

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Kilófaló finomságok

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Péter László: József Attila Szegeden