2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása

Elõterjesztõ: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Pontosításokról szól az elõterjesztés, tehát a korábbi helyi védettségre vonatkozó döntések földhivatali bejegyzése kapcsán derült ki, hogy pontosítani szükséges, összhangba kell hozni a korábbi döntéseiket. Ezek összhangját teremti meg a rendelet.

Dr. Szabó László képviselõ: Napirend elõtti hozzászólására a Polgármester a tények megismerésére hívta fel a figyelmét. Ha a Polgármester is megismerte volna a tényeket, akkor nem készült volna e hibás elõterjesztés. Vannak a javaslatban elvi hibák is, tehát állami szinten, mûemlékileg védett ingatlanokat teljesen felesleges alsóbb szinten védetté tenni. Az, hogy a Vadkerti téren Szentháromság szobor áll vagy valami más, ez érdekes polémia és ez is a javítás tárgyköre. Volt ez már nevezve sok mindennek: Kálváriának, Stációnak, Feszületnek - célszerû lenne tisztázni, minek is nevezik azt, amit védeni kívánnak. Elkészült egy 1900 db-ból álló terv és megérti a Polgármester meghökkenését, hiszen 1900 épületet védetté tenni egy momentummal igen komoly döntés lenne. Nem ezt várja, hanem azt, hogy vizsgálják újra, ugyanis Szeged épített örökségét egyszer lehet elpusztítani, s 120-150 éves épületeket nem lehet újraépíteni. A város épített értékeinek elpusztítása nem fejlõdés. Dél-Újszeged: ugyan nem nyújtott be módosító javaslatot, bár a Polgármester szeretné felkarolni az ügyet - most megtehetik közösen. Dél-Újszegeden olyan ipari mûemlékeik, illetve mûemlékké még nem nyilvánított mûemlék jellegû ipari létesítmények vannak (csarnok, amely az amerikai bombázást is túlélte - ott áll), ezekkel a terv egyáltalán nem számol, mintha nem léteznének. Egy európai város ezeket megtartaná, pl. kiállítási csarnoknak, egyébnek, s sok funkciója lehet. Vannak olyan országok, ahol luxuslakásokat alakítanak ki 100 éves ipari csarnokokban. Erre ez a terv kísérletet sem tesz. Kéri a Polgármestert, hogy ipari mûemlékeik körének bõvítését is gondolják tovább és örül annak, hogy bekerült a Szeged helyi építészeti örökségének védelmérõl szóló rendelet a testület elé, de ez csak egy lépcsõfok abban a hatalmas munkában, amit meg kell tenni annak érdekében, hogy Szeged épített örökségét és abból a legfontosabb épületeket megtartsák az utókor számára.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hangsúlyozza, hogy Szeged város elmúlt néhány éve mindenrõl szólt, csak nem az építészeti örökség rombolásáról. A belváros felújításának évtizedes programja zajlik - melynek keretében tavaly átadták a belvárosi II. ütem több mint 600 millió forintos beruházását, teljes felújítását, jövõ héten adják át a felújított Fekete-házat és a Szent István tér is meg fog újulni -, s nemzetközileg is elismert az az évtizedes városmentõ, városépítõ munka, amely Szegeden zajlik. Megítélése szerint építészeti örökség rombolásáról beszélni alaptalan, s nem csak a Polgármester munkáját értékeli le ezzel a megjegyzéssel a képviselõ, hanem valamennyiükét, hiszen ez a folyamat több ciklus óta folyik és az elkövetkezendõ években-évtizedekben is nagyon fontos feladata lesz Szeged városának és ezért örülnek annak, hogy a tavaly év végén elfogadott keretköltségvetés, uniós költségvetés 2007-2013. között végre prioritásként fogalmazza meg a városrehabilitációt és a városi bérházak felújítását. Uniós forrásokat is igénybe tudnak venni azon munkákra, amelyre korábban nem lehetett és erre tudatosan is készülnek. Az országos és a nemzetközi közvélemény elõtt Szeged városát, mint az építészeti örökség megvédésében élenjáró települést említik. Arról folytathatnak vitát, elképzelhetõ-e, hogy 1800 db építészeti örökség védelmére méltó épület van-e a városban.

(Dr. Botka László)

Úgy véli, hogy a bölcs, okos, helyes lokálpatriotizmus egyszerre biztosítja a városnak a fejlõdést - Dél-Újszegedet át kívánják építeni, mert hidat és vasúti összeköttetést, s gazdaságilag hasnosítható területeket kívánnak építeni -, s ha dr. Szabó László képviselõnek van olyan ötlete, hogy lepusztult iparcsarnokban luxuslakásokat lehet kialakítani a Heavytex ipari park területén vagy környékén,

akkor keressen hozzá befektetõt

aki ebben fantáziát lát és olyan szegedit, aki esetleg beköltözne a csarnokban megépített luxuslakásba.

Az elmúlt 3 évben ezen Közgyûlés munkája alatt 2-3 havonta került a testület elé ez a rendelet, folyamatosan bõvítették, pontosították azt, mert úgy kezdték meg ezt a munkát, hogy szándékok voltak, de hatályos, érvényes jogszabály és jogi környezet nem volt Szegeden, hogyan tudják a helyi értékeiket megvédeni. Emlékeztetõül elmondja, hogy tavaly már pénzösszeget is szánt a város e célra, a magántulajdonosok pályázhattak a helyi védettséget élvezõ épületek felújításához, mely munkát szeretnék tovább folytatni a következõ idõszakban is, kiegészítve, hogy tervezik az uniós programokban az uniós költségvetés lehívását. Minden oka megvan dr. Szabó László képviselõnek is arra, hogy büszke legyen erre a munkára, de azt továbbra is fenntartja, hogy néha azt érzékeli, mintha az lenne a szándék, hogy a Szeged táblára kiírásra kerüljön, védett minden épület a városban. Errõl azonban szó nem lehet, azoknak az értékeknek kell megadni a védelmet, amelyek valóban különleges értéket képviselnek és azokat fel kell újítani, meg kell szépíteni - ezt folyamatosan teszik is -, de emellett a városnak biztosítani kell a folyamatos fejlõdést. A két cél és a két szempont nem egymásnak ellentéte, ezt össze kell hangolni és megítélése szerint a jelenlegi városvezetés ezt is teszi. A jogi felvetésekre a Jegyzõ adja meg a választ.

Dr. Mózes Ervin jegyzõ: Az elõterjesztés is tartalmazza, hogy ez egy korábbi döntés számtalan ingatlanának néhány pontosító adata. Nem a Polgármester feladata a helyrajzi számok beegyeztetése, ezt a fõépítészi csoport végezte. A csoport nyilvántartásai szerint pontos adatok álltak rendelkezésre, azonban ezt össze kellett vetni a földhivatali nyilvántartásokkal. Minden párhuzamos nyilvántartás tartalmazhat bizonyos hibákat. Szeged 130 ezer lakosára vonatkoztatva kb. 5 ezer lakcím pontatlan és nem a hivatal hibájából. Ebbõl következõen ilyen elõterjesztések elõfordulhatnak a jövõben is, ezt nem lehet a Polgármester munkájához kötni. Az 1900 védendõ épületre nem a Polgármester mondta, hogy túlzó. Ez a szakma véleménye volt több fordulóban is és a szakmán nem csak a fõépítészt és munkatársait kell érteni, hanem az õket segítõ, a szakmából kikerült társadalmi erõket is. A városvezetés a listából egyetlen címet nem vett ki, bár személyes véleménye, hogy a lista túlzó volt. A testület elé került elõterjesztéseket a Polgármester az imént ismertette.

Nagy Sándor alpolgármester: Az érdemi vitát az elõzõ ülésen folytatta a Közgyûlés e kérdésben, hiszen most egy pontosító, hibajavító elõterjesztésrõl van szó. Dél-Újszeged Részletes Szabályozási Tervét a Közgyûlés fogja elfogadni, tehát amikor a végsõ egyeztetés is megtörtént, ezt követõen kerül a testület elé a javaslat és a testület fogja megszavazni a szabályozást. Semmi nem zajlik titokban és a területi önkormányzati képviselõt már korábban tájékoztatta a fõépítész a folyó munkákról, illetve az érvényben lévõ építési szabályzatnak egy lebontása a részletes szabályozás, tehát nem mozdítják az évek óta a papíron ugyanott szereplõ hidat, ezen változtatni nem fognak tudni, de a részletes szabályozási elemek be fognak kerülni a Közgyûlés elé.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Biztosak lehetnek abban, hogy minden szegedi várja azt a pillanatot, amikor túl éles kanyart vesz ez a híd.