www.ujszeged.hu
2022. Álom hava (December) 06.-a - Gyopár, Gyopárka, Miklós, Csinszka neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Mikulás


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Az újszegedi templom

    1901. decemberében született Paulovits Márton újszegedi lakos gondolata, hogy Erzsébet királyné emlékére, és Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére templomot építsenek. Érintkezésbe lépett Újszeged lakóival, villatulajdonosaival, földbirtokosaival, kik támogatták elképzelését. 1902. januárban Paulovits Márton elnökletével bizottság alakult, mely egyesületet alapított, "Magyar Szent Erzsébet katolikus templom egyesület" Szeged-Erzsébetváros néven. Az egyesület öt évre alakult, mely időben a templom építési és fölszerelési költségei összegyűlnének. Az egyesület pártfogók, alapító tagok, és rendes tagokból állt, kik anyagilag hozzájárultak az építkezés költségeihez. Gyűjtést szerveztek. A rendes tagok száma ezer fő volt. Igyekeztek az egyesület élére neves embereket megnyerni.
    1906-ra az egyesület sikeres gyűjtése folytán, a város segélye, kölcsöne segítségével 85.000 korona gyűlt össze, mely elegendő volt az építkezés megkezdéséhez.
    A templomegyesület kérte a templom területének kijelölését a liget szélén, a Vedres és a Szőregi út (a mai Székely sor) sarkán.
    Még ez évben kiírták a tervpályázatot, melyre 10 pályamű érkezett Szegedről, Budapestről, Vácról, Győrből, Székesfehérvárról és Bécsből. A bírálóbizottság elnöke Paulovits Márton, tagjai Jászai Géza apát, belvárosi plébános, Regdon Sándor műépítész, Tóth Mihály főmérnök, Rainer Károly műépítész, Ottovay István mérnök, Gaál Endre tanácsnok, Fixner Ferenc gondnok és Römer Péter hittanár volt. A tervpályázatokat a Közművelődési palotában kiállították. Első díjat nyert Wihart Ferenc fővárosi építész "Erzsébet" jeligéjű terve, mely főhajóból és kereszthajóból álló templomot ajánlott Újszegednek, főhomlokzatán magas főtoronnyal, mellékhomlokzatán két kisebb melléktoronnyal. A neogót homlokzat kedvező arányokat mutatott. A templom belső hossza 21 méter, szélessége 13 méter, a torony magassága 30 méter, a párkánymagasság 12 méter volt.
    1908. tavaszán versenytárgyalást tűztek ki az építkezésre, melyre Szilágyi János, Regdon Sándor, Müller Miksa, Skrobák Gyula és Társa pályázott. Ottovay István művezető bírálata folytán a Skrobák Gyula és Társa cég ajánlatát fogadták el. Még ez év nyarán megtették az első kapavágást, és augusztus 16-án vasárnap elhelyezték az alapkövet a templom egyik falába. A kőbe beletették a templom építésének eddigi történetét tartalmazó okmányt, melyet Lázár György polgármester fogalmazott meg. Szövegét pergamenre Wiessner Aladár mérnök írta le.
    Megjelent az ünnepségen Lázár György polgármester, a városi hatóság, a templomegyesület és Újszeged népe.
    Az alapkőbe az építési okiraton kívül a helyi lapok, és a forgalomban levő váltópénzek egy-egy példánya is bekerült.
    1909. májusában állt a templom, az egyesület kérte a környék rendezését. Május 20-án volt a kereszt fölhelyezése szertartással, a gömbjében emlékokmány volt. A fölszentelésig hátralévő időszak a belső munkálatokkal, a berendezéssel telt el. Orgonaépítésre a Szoukenik János szegedi céggel kötöttek szerződést. A fő- és két mellékoltár, a szószék Jambrik József helybeli oltárépítő mester munkája. A lebontott rókusi templomból kikerült három oltár és szószék anyagából új fő-, és két mellékoltárt, új szószéket készítettek megfelelő neogót stílusban.
    A széphangú harangokat Novotny Antal temesvári cége készítette. Stein Antalné páduai Szent Antalt ábrázoló, 600 korona értékű díszablakot ajánlott föl a templom részére. Pór Sándor helybeli üvegfestő művész festette meg. Stein Antalné és Grasselly Lászlóné oltárterítőt adományozott.
    Különösen értékes a főoltárkép, mely magyarországi Szent Erzsébetet ábrázolja. A templom 700 hívő befogadására alkalmas.
    A gyóntatószéket és a sekrestyeszekrényt szintén Jambrik József készítette. A templomot cementlapokkal burkolták, melyeket Landesberg Mór kereskedőtől szereztek be. A templom harangjait reggel, délben és este meghúzták, temetések alkalmával ingyen harangoztak.

    1910. október 15-re elkészült a templom. Ezt Csernoch János Csanád megyei püspök átiratban közölte Szeged város tanácsával és kérte, hogy a tanács a fölszentelésről és az újszegedi híveknek a lelkiekben való rendszeres gondozásáról gondoskodjék. A templom a belvárosi plébániához tartozott. Erzsébet napján, november 19-én nagy ünnepség keretében megtörtént a fölszentelés. Mielőtt a templombizottság a templom orgonáját a szállítótól átvette, König Péter zeneiskola igazgató, a templomi karnagy és két kántor játszott rajta. Jónak vélték.
    1911. októberében a város átvette a templomot az újszegedi Szent Erzsébet templomegyesülettől. Utána villásreggeli volt a Vigadóban. A templomatya ekkor Horváth Mihály volt.
    A háborús években a rézhiány miatt elvittek harangokat a templomból, és a rézből készült orgonasípokat is. A templom orgonáját 1922. júliusában állították helyre.
    Harangja azonban továbbra sem volt, ami fájt a lakosságnak. Az Újszegedi Népkör kitartó munkájának köszönhető, hogy 1925-ben elkészültek az új harangok.
    A két harangot a következő fölirattal látták el:
    "Miatyánk Úristen, ki vagy a mennyekben, add,
    hogy hazánk újra nagy és szabad legyen.
    Lantos Béla elnöklete alatt működő Népkör.
    1925. aug. hó 20."

    "Te zúgó harang, hirdesd a magyar város lakosságának hitvallását,
    lesz még magyar feltámadás.
    Lantos Béla elnöklete alatt működő Népkör.
    1925. aug. hó 20.

    Fölszentelése aug. 20-án történt.
    A szerb megszállás idején a hidat lezárták. Várhelyi József belvárosi plébános Ugi Géza segédlelkészt küldte Újszegedre, hogy a hívek ne maradjanak lelkipásztor nélkül.
    1921-ben a magas töltésre épült templom időközben süllyedni kezdett, a templomhajó és a padozat megrongálódott.
    Újszeged fölszabadulása után, 1923-ban Karácsonyi Guidót (1885-1962) szervező lelkésznek nevezték ki. A lelkészi hivatal és a lakás a szeptemberben megnyílt Szt. Imre egyetemi ifjak kollégiumában volt. A hívek hitélete szomorú képet mutatott. Mivel lakás nem volt, a püspök úr a lelkészséget megszüntette, majd később a Torontál tér 2. számú rendőrőrszobát alakították át lelkészi hivatalnak.
    1926-ban megalakult az egyházközség, s még ez évben Újszeged szerb megszállása alóli fölszabadulásának (1921. aug. 21.) ünnepét a lakosság azzal is emlékezetessé akarta tenni, hogy órát szereltetett a templom tornyába. Költségét Ujszeged lakossága állta.
    1930-ban fölépült a plébániaépület a Torontál tér 4. számon. 1931-ben kérte az egyházközség a polgármestertől az újszegedi plébánia megszervezését, mivel már fölépült a plébánia-lak, s így minden akadály, mely a helyi lelkészség szervezését gátolta, megszűnt. Újszeged, az 5000 lelket számláló városrész már évek óta kérte a plébánia létesítését. Az 1932. március 1-jén megjelenő püspöki körlevélben az újszegedi lelkészség plébániává lett emelve, s pályázatot hirdetett. Az összeülő kegyúri bizottság Ugi Géza kübekházi plébánost választotta Újszeged plébánosává.
    A távozó Karácsonyi Guidó apostoli buzgósággal, önzetlen kitartással végezte 10 évi lelkészi munkáját. Segítségével hitbuzgalmi és társadalmi egyesületek jöttek létre. Ittléte alatt épült Szeged első, sokáig egyetlen kultúrháza (a mai Bálint Sándor Művelődési Otthon), zárdaóvodája és napközi otthona. Ő szervezte meg a gyermeknyaraltatási akciót, mind a helyi tiszai strandon, mind Kőszegen, és sok más társadalmi és karitatív megmozdulást.

    Plébánossága idején elkészült tíz színes ablak, s a fentebb említett óra is fölkerült a toronyba Csúri Ferenc órás révén, harangot szentelt föl, melyet Szlezák László budapesti harangöntő készített. A templomba a villanyvilágítást bevezették.
    Ugi Géza (1885-1963) 1933-ban jött Kübekházáról, és foglalta el helyét a plébánián. Ötven kocsin háromszáz híve kísérte és háromezer újszegedi, köri zászlók alatt a vámháznál fogadta. Nem először jött, a szerb megszállás idején, amikor a szerbek a toronyba gépfegyvereket helyeztek el, Ugi Géza erélyes föllépésének köszönhetően kapta vissza a templomkulcsokat.
    1934-ben megválasztott városatya volt, s így Újszeged biztos kezekbe tette le sorsát.
    1935-36-ban a templom fönnállásának 25. évfordulójára nagy fölújításokat végeztek, mely munkálatokkal Schackmann Ádám építészt és Ábrahám Ferenc építési vállalkozót bízták meg.
    1943-ban ünnepelték Ugi Géza plébánost, ugyanis tíz évvel azelőtt foglalta el a plébánosi széket. Az Újszegedi Katolikus Körben fehér asztal mellett köszöntötték. Plébánossága idején béke és bizakodás töltötte el a híveket a nehéz idők ellenére. Nem tíz, hanem 25 éve érezte magát az újszegedi lelkek plébánosának. Azelőtt mint nemzetőr állt őrséget a hídon.
    A második világháború bombázásai nagy kárt tettek a templomban és a plébánián. Az 1944. augusztusában a kendergyár bombázásakor a templom déli ablakai tönkrementek. A torony északnyugatról belövést kapott. Belül pusztítás, a sekrestyében a templomi ruhák összetépve, perselyek föltörve, szobrok, szent sír föltörve. Megsérült az orgona is. A tabernákulum épen maradt. A lourdes-i kápolna sértetlen maradt, körülötte sok föl nem robbant gránát volt. A plébánia tele volt orosz katonával. Irattár, könyvek szétdobálva, melyeken hol aludtak, hol tapostak. A Historia Domus összepiszkítva került elő.
    1951-ben a templombelsőben, 1955-ben a tornyon végeztek javítási munkákat, melyeket Tandori Károly tetőfedő mester és Reiman István bádogos-festő végzett el.
    A lourdes-i barlangoltár búcsúját éveken keresztül - a Mária napok keretében (szeptember 8-12.) - szentbeszéddel, majd a rózsaligetben körmenettel ünnepelték 1949-ig. 1952-től a nagyszombati föltámadási körmenet, 1954-től az úrnapi körmenet is a Népligetben volt.
    1954-ben Ugi Géza püspöki tanácsost címzetes kanonokká nevezték ki. Megyei főpásztor, közel 50 éves papi szolgálata alkalmából 1960-ban tiszteletbeli kanonok, majd nyugalomba vonult. 1963-ban halt meg, az újszegedi temetőben nyugszik.
    1960-tól László János (1890-1968) püspöki tanácsos lett a plébános. Isten házának fölújítása érdekében sokat fáradozott a hívek megértő támogatásával, kiket szinte név szerint ismert. Otthonukban kereste föl, és támogatta az öregeket, elesetteket.
    Tíz megrongált színes ablak javításával és három színes ablak készítésével 1962-re készültek el. Ekkor kaptak védőrácsot az ablakok, melyek Molnár Antal üvegfestő iparművész munkái. Még ez évben villamosították az orgonát, majd 1964-ben Nagy István grafikus restaurátor festette a templomot belülről.
    1968-ban Havass Géza (1913) tiszteletbeli pápai káplán került a plébánosi székbe. Szívéhez nőtt e városrész. Amikor Szegedre került, 44 évvel ezelőtt, ebben a templomban hallgatta gyermekként az első vasárnapi szentmiséket. Plébánossága idején szinte az egész templomot fölújították.
    1968-ban a templomba bekerült lourdes-i Mária-szobrot 1969-ben helyezték el a templomban. Szükséges lett új oltár létesítése, melyet Bardon Alfréd budapesti műegyetemi tanár tervei szerint Pusztai László és fia, szegedi asztalosmesterek készítettek diófából.
    Technikai korszerűsítésre is sor került. László János plébános is szerette volna a parkban talált melegvizet a templomba - fűtés céljára bevezetni úgy, mint a lakóházakban is bevezették, de nem sikerült. 1969. augusztusában aztán engedélyt kapott a DÉGÁZ-tól gázfűtésre, és az Építő KTSZ elkészítette a terveket. 1969-70. fordulóján elkezdődött a fűtés.
    1969-1970-ben nagyméretű átépítési munkák kezdődtek a II. Vatikáni Zsinat liturgikus megújulásának szellemében, és irányelveinek megfelelően. A régi berendezés helyett új készült. Ekkor a szentélyt kibővítették, új liturgikus teret alakítottak ki, mely munkálatokat id. Hamvai Kovács István újszegedi kőművesmester végzett. A szembemiséző neogót főoltárt szétszedték a szentélyben. Helyére a régi berendezésből meghagyott feszület került. A szentségházat, a szószéket és a liturgikus ülőhelyeket Temesvári Károly építésztechnikus, egyházmegyénk papja tervezte. Pusztai László és fia készítette el diófa borítással.
    Pusztaiék készítették el a templom védőszentjének, Árpádházi Szent Erzsébetnek az oltárát, szemben a Szűz Mária oltárral, 1971-ben. Szobra Tápai Antal szobrászművész alkotása. A november 19-i templomi búcsúkor már a fölszentelt, megáldott Szent Erzsébet oltárt láthatták a hívek.
    A régi keresztet, mely a szentélyben még megmaradt, 1973-ban kicserélték. Rétfalvy Sándor pécsi szobrászművész faragta ki a 4,5 m magas hársfa keresztre ghánai mahagónifából a 180 cm-es Corpust. Az alkotást Nagyhétre állították föl, Pusztai László asztalos készítette.
    Ezt követte a templomfestés, majd a Szent Antal és Szent József szobrok fölújítása.
    1975-ben a templomi harangozást villamosították. 1976-ban külső tatarozást végeztek a templomon, melyet Bánfi Antal végzett el. Ekkor szüntették meg az órát, mondván, hogy ma már a kisgyerek is órát hord.
    1977-78 évben az orgona-fölújítás Weich Péter és Pusztai László munkája. 1983-ban a sekrestye szekrény fölújítása, majd a padok kicserélése történt meg.
    1988-ban Havass Géza plébános nyugdíjba vonult, és Katona Nándor (1930-1996) vette át a plébánosi teendőket. 1990. után szabadabb politikai légkör következett, melyben egyre több lehetőség kínálkozott a hitélet gyakorlására. Katolikus iskolák, óvodák támogatására, majd létesítésére került sor. Sikerült szerény egyházi könyvtárat létesíteni a templomban.
    Megkezdődött a templomi hitoktatás szervezése, ezért hittantermet alakítottak ki.
    Négy általános iskolában megkezdődött a hitoktatás, 20 csoport volt, összesen 460 gyermek jelentkezett. Egyre adakozóbbak a hívek, növekszik a perselypénz, nő az első áldozók száma, nyári táborok vannak.
    A Szegedi Katolikus Tudósító szerkesztője Katona Nándor plébános. Megalakult a szociális szakosztály, mely magányos, elhagyott betegeket és öregeket szolgál.
    1990-ben volt 80 éve, hogy fölszentelték a templomot. 1991-ben az újszegedi római katolikus temetőben új ravatalozót avattak, melyet Gyulay Endre megyéspüspök szentelt föl. A rég leszerelt toronyóra helyére újat készítettek mely villannyal működik.
    Katona Nándor 1996. február 15-ig látta el a plébánosi teendőket. Nyugállományba vonulása után súlyos betegségben életének 66-ik, papságának 43-ik évében rövid szenvedés után 1996. március 17-én elhunyt. A Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomba. Emlékét az újszegedi temetőben emléktábla őrzi.
    Katona plébános után Fudala István (1956) volt mórahalmi plébános lett az újszegedi templom új plébánosa. Hitéletére jellemző a mély, bensőséges Mária tisztelet.
    Elődei nyomdokain haladva, a technikai fejlődést is magáénak vallja. Sikerült az energiatakarékos padfűtést megoldani, s a plébániát kifestetni. Jelenleg a gyóntatószoba kialakításán dolgoznak. 1997-től az Újszegedi Egyházközséghez lett csatolva filiájaként Deszk, Klárafalva és Ferencszállás.
    Nem feledkezhetünk meg a hívekről, kik a templom fönnállása óta adományaikkal támogatták működését. Köszönet érte!

 

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Cukor Blues

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Halételek

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Kenyér és Bor

Varga András: A régi Szeged

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Bogár László : Bokros újratöltve

Bogár László : Örvényben

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt