www.ujszeged.hu
2025. Áldás hava (Július) 14.-e - Örs, Kamill neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-05-09 - Oláhország születése napján

Oláhország születése napján

Ígéret (május) hava 9.-én…

1877-ben e napon kiáltották ki Oláhország (udvariaskodóbban Rómánia azaz Rumunya) függetlenkedését, vagyis elszakadását az Oszmán Birodalomtól… FESTETICS IMRE, az első genetikus is Bukarest fölszabadításában sebesült meg… Lehet, hogy nem kellett volna ennyire igyekeznie…

Oláhország (Rumánia) területi változásai (1859-2010), amelyről látható, hogy volt már Ogyessza meg Nyikolajev is oláh terület…
Azok is épp úgy oláh vidékek, mint Kolozsvár meg Várad… de talán még úgy sem !
Most éppen kisorosz (ukrán) küzd ott a nagyorosszal a birtoklásért…

Már az 1859-es terület is túlzás volt, de azután kanyarintottak még bolgártól, tatártól, töröktől, nogajtól, sőt még majd magyartól is… Bőven…
A II. Világháborúban köpönyegforgatón előbb az orosztól, majd árulással pálfordulva,
a szovjetek oldalán a magyartól raboltak megint tetemes területeket…

Oláhország születése napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Az élő Árpádok

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Dankó Pista

Gulyás László : Edvard Bened

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Péter László: József Attila Szegeden

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Globalizációs végjáték

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Varga András: A régi Szeged

Péter László: Radnóti Miklós

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Péter László: Bécsi hármaskönyv