www.ujszeged.hu
2026. Nap hava (Június) 08.-a - Medárd, Helga neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-05-11 - Konsztantinápoly alapítása napján

Konsztantinápoly alapítása napján

ÍGÉRET (MÁJUS) HAVA 11.-ÉN

330-ban e napon I. (Nagy) Konsztantin megalapította Konsztantinápoly városát.

Konsztantinápoly (Byzantium) távlati képe (rekonstrukció)

Volt persze a fontos fekvésű, hatalmas városnak régen már elődje : Büzánc, azaz Büzantion, latinosan Byzantium, amelyet eredetileg megarai görögök alapítottak i. e. 667-ben. Büzasz királyról nevezték el, és a mai Sarayburnu (Szeráj csúcs) területén épült.

Róma bukása után ez a város meg a hozzá tartozó birodalom maradt Róma… a keleti Róma…

Konsztantinápoly a Büzánci időkben

A görögök bár mára már régen elvesztették, mégsem hajlandóak máshogyan nevezni, csak Konsztantinúpoli azaz Κωνσταντινούπολη !
Aki ezt elolvasni nem tudja, az a táblák alapján nem is talál el Görögországból az Örök Városba …

Messze jutott e Város híre… egészen a vikingekig… meg is látogatták hát…
Miklagardr : Büzánc avagy Isztanbul a varangok nyelvén, az ó-norsz Miklagarðr „mikill” ‘nagy’ „garðr” ‘fal’ vagy ‘erőd’ az izlandi szágákban,
mai izlandiul Mikligarður, feröeriül Miklagarður.

De nem ők jelentették a legnagyobb veszélyt…
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése egyre fojtogatóbb gyűrűbe fogta e Várost…

II. Mehemed szultán foglalta el végül Konstantinápolyt 1453 május 29.-én.
Magyar Dicsőség, hogy 3 évvel később ugyanez a sereg, ugyanazokkal az ágyúkkal nem bírta bevenni Nándorfehérvárt…

Konsztantinápoly alapítása napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Magyarország felszámolása

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Péter László: Szegedi tudósítások

Péter László: Kálmány Lajos

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

George Soros - könyvhirdetés

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Bogár László - Hálózatok világuralma

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Tóth Béla: In prigione

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Globalizációs végjáték

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből