2026. Nap hava (Június) 09.-e - Félix, Előd, Annamária, Annabella neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-01-28 - Benczúr Gyula szülinapján

Benczúr Gyula szülinapján

Förgeteg (január) hava 28.-án

1844-ben e napon született Nyíregyházán Benczúr Gyula festőfejedelem, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, 
Benczúr Ida festőművész édesapja. 

Benczúr Gyula : Önarckép (1917)

Középiskolás korában Kassán kezdett rajzolni és festeni Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magánrajziskolájában.
1861-től a Müncheni Képzőművészeti Akadémián Hermann Anschütz, majd 1865-től 1869-ig Karl von Piloty tanítványa volt.
1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat.

A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella),
a romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), valamint történelmi tárgyú képek jellemzik, mint a … II. Rákóczi Ferenc elfogatása.

Első nagy sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban.

Benczúr Gyula : Hunyadi László búcsúja (1866)

1873-ban feleségül vette művészbarátja húgát, Karolina Maxot. Négy gyermekük született.

Benczúr Gyula : Gyermekeim (1881)

1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított. Hazatérésekor megalapította az első magyar művészképzőt, a Benczúr-mesteriskolát,
melyet haláláig igazgatott. Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt.

Felesége halálát (1890) követően 1892-ben újból megnősült, második felesége Ürmössy Boldizsár Piroska, a Budapesti Állami Tanítóképezde tanára.

Történelmi tárgyú képei átfogják az egész magyar történelmet…

Benczúr Gyula : Budavár visszavétele (1896)

Műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888).

1906-ban a főrendiház örökös tagja, 1910-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett.

Palócföldön, Dolányban húnyt el, amely ma Benczúrfalva, Szécsény része.

Benczúr Gyula szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Varga András: A régi Szeged

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Kilófaló lakomák

Mangalica

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Péter László: 14 írás József Attiláról

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Gyökerek és fények

Gyilkos vagy humánus gazdaság

George Soros - könyvhirdetés

Péter László: Radnóti Miklós

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Helyünk és sorsunk Európában

Kilófaló finomságok

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista