2026. Nap hava (Június) 09.-e - Félix, Előd, Annamária, Annabella neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-08-25 - Alkony a Tisza hidján

Alkony a Tisza hidján

Ezen a zűr-zajos alkonyon érdemes idézni Gyalunk költeményét,
amelyet éppen e napon hallhattak először eleink :

ALKONY A TISZA HIDJÁN

E nagy nyugalmat és csöndes derűt
Szeretném elvinni, ha megyek,
A nap korongja már tengerbe tűnt,
De fénye még a felhőkön remeg :
E búcsúzó fény éljen boldogan
S szeliden a szivemben, ha megyek
És minden bánatom oly nyomtalan
Suhanjon az éjbe, mint e fellegek !

Most, hallga, a ligetben egy madár
Dalolni kezd és egy tücsök vele,
És vélük énekel a méla táj :
Magyar mezők alkonyi éneke !
Ó, így zenéljen emlékem tovább
E csöndes rónaságon, ha megyek
S mint csillagfény az alkony bíborát,
Ragyogja túl e vérző életet !

Juhász Gyula, 1923

Íródásának (napra) pontos ideje ismeretlen, csak a mögjelenése bizonyos…

Juhász Gyula és a nők– Vates

Alkony a Tisza hidján – Először a Magyarország 1923 Aranyasszony (augusztus) hava 26.-ai számában jelent meg. 
Majd a kolozsvári Ellenzék 1923 Föld (szeptember) hava 23.-ai száma is hozta…

A híd, amelyről Gyalunk az alkonyt csodálta, még az eredeti Feketeházy János tervezte Szögedi Öreg Híd volt.

… amikor még illeszködött a klasszikus építött környezetébe…
Alsó ívekkel, a teret hangsúlyozva… Polgári világ értékeivel harmóniát árasztva…

Alkony a Tisza hidján < Nyisson ide !

Akit pedig nem érdekelnek a költemények annak álljon itt őseink hőstette

A Nagyvezekényi Diadal napján !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Dankó Pista

Péter László: József Attila Szegeden

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Az élő Árpádok

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Szárnyas ételek

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Bioételek gabonából

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Péter László: Radnóti Miklós

Varga András: A régi Szeged

Mr. Trianon

Kilófaló sütemények

Tápai Antal : Életutam

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván