2026. Nap hava (Június) 09.-e - Félix, Előd, Annamária, Annabella neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-05-08 - A rab dalol – Rabság

A rab dalol – Rabság

Száz éve látott napvilágot !
Reggelben meg Szegedben...

A rab dalol

E föld nekem csak tömlöcöm
És sorsom a vad porkoláb,
Én tul e szűk és zord körön
Szeretnék szállni már tovább !

Oly ékes és dus a világ,
Testvéreim, szűz csillagok,
Megannyi mennyei virág,
Oly bus vagyok miattatok !

A tömlöc mélyén nyugtalan,
Ha néha-néha szunnyadok,
Szabadnak érzem már magam
Közöttetek, vig csillagok !

A régi életem örök
Zenéje zeng szívembe már
S várom, mig a kopott, törött
Órán kis életem lejár.

Csak egy fáj, hogy ha már hazám
Szabad egében szállhatok,
Tovább zokogtok a bezárt
Cellákban emberek, rabok !

Juhász Gyula, 1924

A rab dalol majd Rabság – nyomtatásban először a miskolci Reggeli Hírlap 1924 április 20.-ai számában jelent meg, majd a  Szeged 1924 április 27.-ei számában. Meglepő, hogy az eggyetlen héttel későbbi megjelenés mennyire eltér az előzőtől… Ez is valószínűsíti, hogy Gyalunk fejből írta le a kéziratokat, amelyeket a lapoknak közlésre elküldött, így e változatok valóban (önálló életet is élő) változatok…

A rab dalol – Rabság < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: In prigione

A tudás még nem bölcsesség

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Cukor Blues

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Varga András: A régi Szeged

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Magyar példa beszédek és jeles mondások

A magyar szürkemarha

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Bogár László - Hálózatok világuralma

Bogár László : Bokros újratöltve

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Globális uralmi rend

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Mangalica