2026-07-02 - Gyula vára ostroma kezdetén

Gyula vára ostroma kezdetén

MINDEN MAGYARNAK ILLIK EMLÉKEZNIE ! – E NAPON KEZDŐDÖTT GYULA OSTROMA…

A Gyulai Várat két álló hónapig, 1566 Nap (július) hava 2.-ától Föld (szeptember) hava 2.-áig ostromolta Pertev pasa 32 ezres török serege élén,
amiközben Szulejmán szultán vezetésével a török fősereg Szigetvár alá vonult.

Kerecsényi László a gyulai Vár kaitánya régi zalai nemesi családba született a XVI. század elején.
Zalán kívül Zágrábban is voltak birtokai, így a törökök elleni harcban személyesen is érdekelt volt.

Kerecsényi László az 1566 februári országgyűlésen Zrínyi Miklóssal együtt szólalt föl a végvárak megerősítése érdekében…
Ekkor a török seregek már úton voltak Szigetvár és Gyula felé is. 
Szulejmán szultán a Szigetvár felé induló sereget személyesen vezette, míg Gyula ellen Pertev pasát küldte el. Pertev Nap (július) hava 1.-ején érkezett Gyula alá, ahol Kerecsényi mindössze 2000 magyar és 600 német katonával (bár a források eltérő számokat adnak meg) kényszerült a várat védeni.
A török sereg nagyjából 15-szörös túlerőben volt.

Gyula Várát végül 63 nap ostrom után szabad elvonulás fejében föladta Kerecsényi László kapitány.
A megegyezés szerint fegyvertelenül kivonuló katonákra azonban a törökök rárontottak, és többségüket lemészárolták vagy foglyul ejtették,
csak keveseknek sikerült elmenekülniük.
A várkapitányt végül néhány hónapnyi nándorfehérvári rabság után végezték ki… 
Ilyen a megegyezés az muzulmánokkal !!! Magyarhoz illőbb inkább a Kitartás és a Győzelem !

Érdemes lenne a Vár falait ma is ekként bemutatni, ahol csak (az azóta építettektől) lehet !

A várkapitány még az ostrom kezdete előtt kirohant a várból lovasaival és rátámadott a törökökre, így a meglepetés erejének köszönhetően a maréknyi lovas sokat megölt az ellenség közül. Pertev pasa fölszólítását, miszerint adja át a várat, Kerecsényi kapitány visszautasította.
Erre fölszólítást egyébként János Zsigmondtól, a hazaáruló királytól is kapott, de azt ugyanígy megtagadta.

Két hónapig tartották a várat, miután Kerecsényi 8 napos fegyverszünetet kért. Ez idő alatt jutott arra az elhatározásra, hogy föladja várát. Így augusztus 30.-án meg is egyezett Pertevvel, aki biztosította a védők szabad elvonulását fegyvereikkel együtt, de az ágyúkat nem vihették magukkal. Kerecsényi és a védők harmadnap ki is vonultak a várból az ágyúkat hátrahagyva a megállapodás szerint.
De Pertev rájuk támadott, és a magyar menekülök többségüket megölték vagy fogságba hurcolták. Ezen a túlélő Kerecsényi annyira fölháborodott, hogy egyenesen a pasa sátrába viharzott, hogy kérdőre vonja. Erre láncra verték és előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.

Így hihet keresztény a muzulmánnak !!!

Örök tanulság : NINCS FÖLADÁS !!! NINCS MEGADÁS !!!

MENEKÜLÉS CSAKIS A GYŐZELEMBE !!!

Kerecsényi László kapitány pedig, aki hitt a lovagias küzdelemben, mindenképpen megérdemelne végre egy életéhez méltóan kalandos történelmi filmet !!! Egy Szabad Magyar Ország Kerecsényi utcákat érdemel minden nagyobb városban és Békés minden településén !!! A bőrét mentve a magyar kincstárral menekülő (Magyar Koronát is elásató) szabadkőműves szájhős Kossuth Lajos utcái helyett…

Kerecsényi Élettörténete méltó Magyar Filmet érdemel !!!

Örökkön lobogó, hazafias szerénytelenségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban,
de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Gyulai Vár ostroma filmjét is… meg a Kerecsényi filmjét…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal meghatóbban, mint magam tehettem volna…

Gyula vára ostroma kezdetén < Nyisson ide !

Költészetünk mai szülinaposa:

Szörnyű dicsőségünk hadd zengjem, éjszinü fátyolt
     Fonva a lantra, melyen bomlanak az idegek.
Álom nélküli és komoran feketéllő éjszaka vadján,
     Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer.
Látom őket a dél kövein menetelni kitartón,
     Merre Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.

Juhász Gyula

A szegedi 46-os gyalogezred elesettjeinek emléket állító Gyalu-vers először a Délmagyarország 1918 július 2.-ai számában jelent meg nyomtatásban,
majd a Hárfa című kötetbe került bele. Ez egyike lehet a legkorábbi szövegváltozatoknak. 

Negyvenhatosok < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!